Európa ragaszkodik a szabad mozgáshoz

Támadások kereszttüzébe került David Cameron brit kormányfő terve, amellyel korlátozná az uniós (elsősorban kelet-európai) munkavállalók hozzáférését a jóléti juttatásokhoz. A két legnagyobb buktató: 1. a kezdeményezés ellentétes az Európai Unió alapelveivel; 2. módosítani kellene miatta az uniós alapszerződést, s erre az összes tagállam biztosan nem bólintana rá – írja a Népszabadság.

   – Cameron terve egyértelműen diszkriminatív, hiszen a brit és az egyéb uniós munkavállalók nem ugyanannyi szociális támogatást kapnának – mondta lapunknak John Springford, az Európai Reformközpont (CER) londoni kutatóintézet szakértője. Márpedig az EU-ban „szentségnek” számító személyek szabad áramlása azt jelenti: bárki szabadon dolgozhat egy másik tagországban, és a nemzetisége miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás, a fizetés vagy a munkakörülmények terén. Ugyanilyen fontos az egyenlő elbánás elve, miszerint senki sem részesülhet kevesebb jóléti juttatásban, mint a helybéliek.
 
   S éppen azért, mert a londoni kormány ennyire érzékeny területen szeretne szigorítani, hozzá kellene nyúlni az EU-alapszerződéshez is. – Szerződésmódosítást elérni felettébb valószínűtlen, mivel ezt mind a huszonnyolc tagállamban parlamenti úton vagy népszavazással ratifikálni kell. Így aztán a reformok, amelyeket David Cameron végül elfogadtat, jóval enyhébbek lesznek – jósolta a Népszabadság kérdésére a brit szakértő.
 
   Van miből visszavenni: a konzervatív miniszterelnök azt javasolta, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó uniós polgárok csak négy év ott-tartózkodás és munkavégzés után kapjanak (például) szociális lakástámogatást, adókedvezményeket vagy családi pótlékot. Ha pedig a külföldi EU-munkavállaló fél éven belül nem talál állást, kiutasíthatják az országból. Igaz, számszerű korlátozást vagy kvótát nem jelentett be Cameron, ez már túl világosan sértené ugyanis a munkaerő szabad mozgását. Ez utóbbi alapelv megpiszkálásától Angela Merkel német kancellár óva intette Londont, noha a toryk most tagadják, hogy a német nyomásgyakorlás hatására visszakoztak volna.
 
   – London azzal érvel, hogy a tervezett korlátozások nem ellentétesek a személyek szabad áramlásával, hiszen továbbra is bárki szabadon jöhet munkát vállalni. Cameron azt mondta, csak kevésbé szeretné a Nagy-Britanniába költözésre ösztönözni az uniós polgárokat – magyarázta John Springford. Ám a reakciók arra utalnak, hogy mindenki érti, mi forog kockán. Ewa Kopacz lengyel kormányfő jelezte: Varsó nem egyezik bele semmilyen változtatásba, amely az EU-n belüli szabad mozgást korlátozza. Sophie in ’t Veld holland liberális EP-képviselő szerint „a mozgás szabadsága és az uniós polgárokkal szembeni diszkrimináció tilalma az EU-állampolgárság és a belső piac két alappillére”.
 
   Diplomatikusabban nyilatkozott Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök szóvivője. Margaritisz Szkinász úgy vélte, hogy a brit elképzeléseket „meg kell vizsgálni, anélkül, hogy drámát csinálnánk belőle”. Drámaian fogalmazott viszont az EU-ellenes és populista Függetlenségi Párt (UKIP) vezére, Nigel Farage: Cameron javaslatait úgysem fogadják el, az egyetlen megoldás kilépni az unióból.
 
Forrás: Népszabadság