Kevésbé járunk jól az szja-csökkentéssel, mint gondolnánk

Rögtönzött lépésekkel nem lehet hosszú távú eredményeket elérni - mondta Csaba László közgazdász a személyi jövedelemadó csökkentéséről az InfoRádió Aréna című műsorában. Az akadémikus úgy látja, hogy a magyar gazdaságban van növekedési potenciál, de a kiaknázásához szükséges feltételek részben hiányoznak.

 Csaba László szerint a személyi jövedelemadó csökkentése egy jelentős költségvetési vonzattal járó, rögtönzött lépés, amely ugyan kedvez az embereknek, de kevesebb pénzt hagy náluk, mint azt gondolnánk.

  „A válságot ellentételező lépések nem maradnak ott maradéktalanul a családoknál, az egészségbiztosítási járuléktól a végigmondhatatlan mennyiségű kisadókig nőnek a közterhek. A rögtönzött döntéseknek általában jelentős költségvetési vonzatuk van, miközben ezek nincsenek betervezve” - mutatott rá.

  A közgazdász arról is beszélt, hogy Magyarországnak vannak tartalékai a gazdasági növekedéshez, de ahhoz elsősorban kiszámítható jogi környezetre és csökkenő adókra van szükség.

 „A magyar gazdaságban van egy felzárkózási tartalék, amellyel ha átlátható lenne a szabályozás, kisebb lenne az adóteher. Az állami kiadásokat is vissza kell fogni, amiről ugyan a konvergenciaprogram beszél, de az operatív döntésekkel nincs nagyon összhangban. Meg lehetne célozni a 2,5-3 százalékos növekedést” - értékelte az akadémikus.

  Csaba László szerint egyebek mellett Észtország példája is bizonyítja, hogy ha egy országban több éven, vagy akár egy évtizeden át, tartósan 2-3 százalékos a gazdasági növekedés, akkor az nem csupán egy statisztikai mutató lesz, hanem az emberek hétköznapi életében is szembeötlő fejlődést eredményez.

  A közgazdász szerint a bankoknak adott adókedvezmény önmagában nem élénkíti meg a hitelezést, mert ahhoz megtérülés és jövedelmezőség kell.

  „Az, hogy valaki hitelez vagy nem, az azért nem a kormánnyal való viszony kérdése. Egy polgári piacgazdaságban valaki azért hitelez, mert látja a hitelezésének az értelmét” - fogalmazott.

  Az akadémikus tehát úgy látja, hogy a kormány elképzelése nem fog működni, mert a banki hitelezéshez jövedelmezőség kell, az pedig most, például a brókerbotrány költségei miatt csökken.

  „Csökkenő jövedelmezőség mellett növekvő kihelyezést lehet csinálni, de akkor az ember nagyon derűlátóan néz a jövőbe; látja, hogy az idén nincs annyi hasznunk, de jövőre akkora jó lesz, hogy érdemes” - mondta Csaba László.

  A közgazdász úgy véli, a bankok akkor fognak hitelezni, ha tartós lesz a gazdasági fellendülés - ellenkező esetben a számviteli előírásaik és a részvényeseik visszafogottságra kényszerítik őket.
 
Forrás: InfoRádió