Sokat dolgozik a magyar, de nem elég hatékonyan

Hatórás munkanapot tesztelnek Svédországban, a göteborgi városi tanács egy részlegén 30 órás munkahetet vezetnek be, miközben a fizetések nem változnak. A többi osztályon változatlanok maradnak a munkafeltételek, majd egy év után összehasonlítják a teljesítményeket – írja a Metropol.

   Mats Pilhelm alpolgármester szerint abban reménykednek, hogy az alkalmazottak kevesebbet lesznek betegszabadságon, és mind mentálisan, mind fizikailag jobban érzik majd magukat a rövidebb munkanapok hatására.
 
Szünet után frissebb a dolgozó
 
   Klein Sándor munkapszichológus szerint tény, hogy a munkavállaló életminősége javul, ha kevesebbet kell dolgoznia. Ám a hatórás munkanap nem a hatékonyságról szól, elsődleges célja, hogy több ember dolgozhasson, és kevesebbnek kelljen segélyt fizetni.

   – Itthon ennek nincs realitása, mert bár van munkanélküliség, azokban a pozíciókban, ahol meg lehetne valósítani, kevés a megfelelő munkaerő – mondta Klein Sándor. Az pedig nem szorul magyarázatra, hogy hat órában nem lehet ugyanannyi munkát elvégezni, mint nyolc óra alatt.
   A munkapszichológus inkább azt javasolja, érdemes szüneteket, rendes ebédidőt beiktatni a napba, mert utána frissebben, hatékonyabban folytatható a munka.


   Klein Sándor szerint nagyon nagyok az eltérések abból a szempontból, ki mennyit dolgozik valójában, bár tapasztalatai alapján ritka, hogy csak lézengjenek a munkavállalók. Ennek ellenére vannak olyan helyek, ahol nem csak munkával telik a nap, bár ez kevésbé érvényes a versenyszférára. Arra is akad példa, főként a pénzügyi szektorban, hogy a pályakezdők akár napi 12 órát is dolgoznak.
 
Nem aktuális a 6 órás munkanap
 
   – A magyar munkavállalók hatékonysága elmarad a fejlett országokhoz képest – mondta a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Baja Sándor úgy véli, a felmérések szerint folyamatosan nő ugyan a nyolc órából valódi munkavégzéssel töltött idő, ám lenne még mit javítani.

  Az OECD adatai szerint Magyarországon évi 1888 órát dolgozott átlagosan egy munkavállaló 2012-ben, amelyben nem csak a főállású munkavégzés szerepel. Ezzel hazánk a negyedik helyen áll az éves munkaidőt tekintve Európában, csak a görögök (2034 óra), a lengyelek (1929) és az észtek (1889) előznek meg minket.

  Ám ha a produktivitást, vagyis az egy óra alatt egy dolgozó által megtermelt GDP-t nézzük, szinte a feje tetejére áll a sorrend. Magyarországnál egyedül Észtország kevésbé hatékonyabb, és még Törökország is megelőz minket, aztán Lengyelország, Csehország és Portugália következik. A leghatékonyabban Norvégiában, Írországban és Belgiumban folyik a munka.

   Baja Sándor ezért óva int attól, hogy hatórás munkanapot vezessenek be Magyarországon, még úgy sem, hogy csökkentenék a fizetéseket. Ennek fő oka, hogy a hazai gazdaságnak olyan nemzetekkel is versenyeznie kell – például a kínaival –, ahol rengeteget dolgoznak a munkavállalók.

   Másfelől vannak olyan munkakörök, amelyeket nem lehet napi hat órában ellátni: nem lehet valaki pénzügyi igazgató vagy ügyvezető rövidített munkaidőben, sok feladat megkívánja a nyolcórás munkát. Ennek ellenére bizonyos munkakörökben elképzelhető a részmunkaidős foglalkoztatás. Sok munkáltató például hat órában alkalmaz kismamákat. Ők nagyon hatékonyan dolgoznak, hiszen nem tudnak tovább maradni, munka után el kell menniük a gyerekért, így a rendelkezésükre álló időben teljesítik a rájuk bízott feladatot.
 
Ma már az eredmény számít
 
   Ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatás aránya azért is nőhet a munkaerőpiacon, mert csak hat órára jelentik be az alkalmazottakat, miközben nyolc órát dolgoznak. Ez elsősorban fizikai munkásoknál és vidéken jellemző.

   Az, hogy a versenyszférában van-e idő munkaidőben mással foglalkozni, nagyban függ a munkakörtől, illetve a munkaadó hozzállásától és munkaszervezési képes- ségétől. Egy fix munkaidő szerint működő ügyfélszolgálaton, boltban vagy gyártósor mellett viszonylag egyértelmű a helyzet, a dolgozók általában időben tudnak hazamenni. Főként a szellemi foglalkozásoknál gyakori, hogy négy órakor nem esik ki a toll a dolgozó kezéből.

   – Egyre rugalmasabban kezelik a cégek a munkaidőt, inkább a munka eredménye számít, nem az, mikor végzik el – mondta Baja Sándor. Ez a hozzáállás a hatékonyságot is növeli, hiszen ha valaki lassabban végzi a munkáját, vagy közben mással foglalkozik, akkor csak később tud hazamenni.
 
Betegszabadság

• Folyamatosan csökkent az egy dolgozóra eső munkaidő-kiesés az elmúlt húsz évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi Munkaidőmérleg című elemzéséből.

• A legnagyobb változás a betegszabadságok terén történt: míg 1992-ben átlagosan évi 16,9 nap volt a betegség miatti távollét, 2011-re ez 8,1-re esett vissza. Az ok elsősorban a munkaerő-piaci helyzet változása, mindenki félti az állását.

• A teljesített munkanapok száma 219 volt az 50 főnél nagyobb vállalatoknál 2011-ben. Ez 3,1 nappal több, mint 2005-ben, és 6,2-vel magasabb, mint 1992-ben, miközben mindhárom évben 255 volt a teljesíthető munkanapok száma.

• A legtöbbet a versenyszféra 5–49 főt foglalkoztató kisvállalkozásainál dolgoztak 2011-ben, 224,8 napot. A költségvetési intézményekben ez a szám 217,1 nap volt.

• Ugyanaz a munkamennyiség 10 ezerrel kevesebb munkavállalót igényelt 2011-ben, mint 2005-ben, csak azért, mert 1,4-gyel több ledolgozott munkanap jutott egy alkalmazottra.
 
Forrás: Metropol