Javul a foglalkoztatottság, de…

A gazdaság növekedésének jele, hogy fokozatosan csökkent a második negyedévben a munkanélküliség, és ezzel egyidejűleg növekedett a foglalkoztatottság, a gond csak, hogy ezek a számok nem a teljes igazságot tükrözik – írja a Népszava.

   A kormányzati kommunikációban határkőnek tekintett négymillió fős foglalkoztatotti létszámot már hónapokkal ezelőtt teljesítettük, az esztendő második negyedévét pedig - a KSH adatai szerint - 4 millió 122 ezer fővel zártuk, ami 190 ezer fővel, 4,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma 91 ezer fővel volt alacsonyabb, mint 12 hónappal korábban, így 359 ezer fő volt Magyarországon a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma. A statisztikai adatokból az is kiolvasható, hogy most már nem a közmunkások irreálisan magasan tartott létszáma festi kedvezőbbé a statisztikákat, hanem - a megindult gazdasági növekedésnek köszönhetően - a versenyszféra volt a foglalkoztatottság növekedésének a motorja.
 
   Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy teljes munkaidőben mintegy 3 millió 850 ezren, részmunkaidőben 250 ezren dolgoznak Magyarországon, év/év alapon a teljes foglalkoztatottak száma 200 ezerrel nőtt, részmunkaidősöké viszont 11 ezerrel csökkent - fejtette ki Czomba Sándor foglalkoztatásügyi államtitkár. A részmunkaidősökről szóló adat azért is meglepő, mert a napokban a kormány még azt kommunikálta, hogy részmunkaidőben már Európa éllovasai vagyunk. Ha ezt csökkenő létszám mellett értük el, akkor szakemberek szerint ez bravúros mutatvány!
 
   Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője számításai szerint a 190 ezer fős foglalkoztatotti bővülésből 167 ezer fő a nem közmunkás. A lapunk által megkérdezett Katona Tamás ezt kétségbe vonja. Az egyetemi tanár szerint a tényleges bővülés legfeljebb 30-40 ezer fős lehet. A KSH egykori elnöke szerint a statisztikai hivatal által közölt számok nem engednek igazi betekintést a részletekbe, ezért csak találgatni lehet. A valóság ezzel szemben az, hogy a foglalkoztatottság még mindig nem érte el a 2008. évi szintet, viszont a 2011. évi mélypontról kétségtelenül elmozdultunk.
 
    A szakember hozzátette: a közfoglalkoztatottak száma még májusban 100 ezer fővel csökkent, amelynek az volt a kézenfekvő oka, hogy elfogytak a tavaszi országgyűlési választások előtt erre a célra szánt összegek. Most annyiban változott a helyzet - hiszen októberben önkormányzati választások lesznek -, hogy Czomba Sándor államtitkár tegnapi bejelentése szerint: a közfoglalkoztatottak létszáma jelenleg 160-170 ezer fő körül van, és a kormány több mint 47 milliárd forintot tett a program mögé. Ennek révén 2014 augusztus 1-jétől december 31-éig újabb 30-40 ezer főt szeretnének napi 8 órás, teljes munkaidős foglalkoztatásban alkalmazni, vagyis éves szinten napi átlagban 200 ezer ember közfoglalkoztatása a kormányzat célja. Az azonban kétségtelenül a kormányzat önmérsékletére utal, hogy a teljesen felesleges és eredménytelen téli közfoglalkoztatási oktatási program 40 ezer fős plusz „foglalkoztatottjának” beszámításától - a korábbi gyakorlattól eltérően ezúttal eltekintettek.
 
   Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője hívta fel a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatás első negyedéves növekedési üteme nagyobb volt, mint a második negyedévé, mert az első három hónapban jelentős szerepe volt a téli közmunkaprogramoknak. Az elemző szerint a munkaerő-piaci folyamatok a közmunkaprogramok hatását kiszűrve is a lassú, de fokozatos javulást mutatnak, ami összhangban van a gazdaság élénkülésével.
 
   A legtöbb közmunkást foglalkoztató mezőgazdaság mellett - ahol az ilyen munkavállalók szerepe meghatározó - a szociális szövetkezetek létszámát is ilyen alkalmazottakkal kívánják bővíteni - mondta az államtitkár. Egyébként a mezőgazdaság az egyetlen nemzetgazdasági ág, ahol csökkent a foglalkoztatottak létszáma, mégpedig 3,5 százalékkal, szemben az iparral, ahol 10 százalékos növekedést mértek.
 
   A foglalkoztatottság jövőjét nehéz megjósolni, mert nem világos, hogy a kormány propagandacéllal mikor növeli meg a közfoglalkoztatottak számát, és mikor „engedi el a kezüket.” Mindenesetre Katona Tamás biztosra veszi, hogy egy évnél tovább nem tart ki a mostani foglalkoztatási lendület, mert elfogynak az előző uniós gazdasági ciklusból eredő beruházási támogatások, új szerződéseket meg majd csak a szeptemberben megjelenő, új uniós pályázatok nyomán lehet majd megkötni. Ezért különösen az építőiparban csökkenhet majd a foglalkoztatás.
 
Össztűz alatt a foglalkoztatáspolitika
 
   Az MSZP azt javasolja Czomba Sándor államtitkárnak, hogy legközelebb akkor álljon ki a nyilatkozni, ha az Orbán-kormány stratégiai partnerei által az elmúlt napokban kirúgott dolgozók és családjaik ezreinek tud mondani valami biztatót - írta közleményében Gúr Nándor.
 
   A szocialista országgyűlési képviselő véleménye szerint jó lenne, ha a Fidesz felelős államtitkára is inkább a gyárbezárási hullámról, a kormány stratégiai megállapodásainak részleteiről és a vidéki munkahelyek tömeges megszűnésének okairól és megoldásairól beszélne.
 
   A komáromi Nokia-gyár és a Magyar Telekom már külföldre menekül. Ennek magyarázata után várjuk a választ arra is, hogy mivel kívánják garantálni a munkanélküliek közfoglalkoztatásának október utáni folytatását! - olvasható a közleményben.
 
   Hasonlóképpen bírálta a kormány foglalkoztatáspolitikáját az Együtt-PM is. Úgy vélik, hogy a kormány által „stratégiai partnerré” kinevezett cégek láthatóan feljogosítva érzik magukat a munkavállalói jogok rendszeres megsértésére. Az Együtt-PM a stratégiai partnerség intézményének felülvizsgálatát és a jogsértő vállalkozásoknak az állami kedvezményekből történő kizárását kezdeményezi. Az Együtt-PM támogatja a Hankooknál egy szakszervezeti vezetővel szemben történt jogsérelem miatt augusztus 4-re bejelentett szakszervezeti tüntetést.
 
Forrás: Népszava