Szolgálati érdek kontra személyes szempontok

A vám- és pénzügyőrség egyik dolgozóját – közvetlenül azelőtt, hogy a vám- és pénzügyőrséget összevonták az adóhivatallal, létrehozva a NAV-ot – a parancsnokság át akarta helyezni egy másik régióba, ahol létszámhiány volt. Az érintett viszont nem akart elköltözni, ugyanis éppen előtte vált el, és egyedül gondoskodott két gyerekéről és beteg édesanyjáról. Ezért a döntéssel szemben a bírósághoz fordult – olvasható a Szabad Földben.
 
   Arra hivatkozott, hogy a fegyveres szervek hivatásos tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint az áthelyezés előtt vizsgálni kellett volna, hogy az nem sérti-e az ő méltányos érdekeit, ez azonban elmaradt.
 
   A vám- és pénzügyőrség viszont ugyanennek a törvénynek egy másik paragrafusára hivatkozott, ami azt mondja ki, hogy az ilyen döntések esetén a szolgálati érdek az elsődleges, és a hivatásos állomány tagja a beleegyezése nélkül is áthelyezhető.
 
  A bíróságon komoly vita alakult ki arról is, hogy az adott régióban kialakult létszámhiányt meg lehetett volna-e oldani máshogy, tehát valós volt-e az a szolgálati érdek, amire a parancsnokság hivatkozott. Ebben nem sikerült egyértelmű képet kialakítani.
 
   Azt is próbálta kideríteni a bíróság, hogy vizsgálták-e a vámos méltányos érdekeit a döntés előtt, amiről az derült ki, hogy a vámparancsnokság csak a saját szempontjait értékelte – például, hogy az áthelyezhető emberek közül az eredeti helyükön kit tudnának helyettesíteni és kit nem.
 
   A vám fő érve az volt, hogy ha muszáj lenne a méltányolható magánérdeket figyelembe venni az áthelyezésnél, azzal gyakorlatilag megszűnne a beleegyezés nélküli áthelyezés lehetősége. A vámos szerint viszont a törvény kötelezi a parancsnokságot, hogy vegye figyelembe az ő érdekeit – ennek pedig az első lépcsője, hogy meg kellett volna vizsgálni, vannak-e neki olyan érdekei, amelyek ellentétesek az áthelyezéssel.
 
   A bíróság úgy okoskodott, hogy a törvény helyes értelmezése szerint a jogszerű áthelyezéshez elsősorban megfelelő szolgálati érdek kell, de az áthelyezendő személy érdekeit is a mérleg serpenyőjébe kell tenni, mikor arról döntenek, hogy kit hova helyezzenek át. Ebben az esetben ez az összevetés nem történt meg. Így viszont nem sikerült bizonyítani, hogy az áthelyezéssel okozott hátránnyal arányos szolgálati érdek lett volna a vámos áthelyezése – vagyis a parancsnokság intézkedése jogellenes volt.

Forrás: Szabad Föld