Sminknek használja a statisztikákat a kormány

Ébredezik a versenyszféra, de a 2008-as válságot megelőző foglalkoztatási mutatóit csak mostanában kezdi utolérni. A kormány mint munkáltató továbbra is hiperaktív, s közmunkával igyekszik megszépíteni a statisztikát ahelyett, hogy a gazdaság szereplőire bízná a munkahelyteremtést. Minden tizenegyedik magyar külföldön próbál szerencsét – írja a Népszabadság.
 
  Váratlan, 14 ezer fős létszámcsökkenéssel csúfította el a 2014-es munkaerő-piaci statisztikákat a KSH. A decemberrel zárult három hónapról kiadott jelentés szerint a 15–74 éves korosztályban 4,141 millió volt a foglalkoztatottak száma, szemben az előző trimeszterben mért 4,155 millióval. Ilyen hirtelen leépülésre nem volt példa 2013 januárja óta. Az utóbbi két évben csupán egyetlenegyszer tört meg a folyamatosan felívelő foglalkoztatási görbe. Az összkép azonban még így is pozitív, hiszen az egy évvel korábbihoz képest 172 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a kérdéses korosztályban. Ezzel a foglalkoztatottsági ráta 52,5-ről 54,8 százalékra javult.
 
   A megkérdezéses statisztikai felmérés 111 ezer külföldön dolgozó magyarról tud, egy év alatt 15 ezren költöztek külföldre a kormányzati retorikában most oly divatossá vált „gazdasági bevándorlóként”. Azaz a tavaly elhelyezkedettek közül minden tizenegyedik határainkon túl próbál szerencsét. A szám a statisztika önbevallásos jellegéből fakadóan torzít, a rendszeresen külhonban dolgozók száma inkább a háromszázezerhez lehet közelebb. Hasonló elcsúszások lelhetők fel a közmunkásoknál: az év végén 146 ezer hivatalosan lejelentett dolgozóról tud a november végi statisztika, míg a megkérdezéses kutatás 178 ezerről szól azzal a megjegyzéssel, hogy az egy évvel korábbi állapotnál mindössze kilencezren többen rekedtek meg a segély és a valódi munkaerőpiac közötti, átmenetinek hirdetett, valójában szűk menekülési utakat kínáló sávban. Pedig a kormány az idén háromszázezer közmunkás foglalkoztatásához elegendő keretet különített el a költségvetésben.
 
   A tavaly 172 ezer újonnan álláshoz jutó közül 90 ezren a szolgáltatói szektorban, helyezkedtek el, az ipar kielégített munkaerőigénye 60 ezer fő volt, míg a mezőgazdaságban 19 ezren találtak munkát. A közszféra és a versenyszféra közötti megoszlásról most nem közölt adatot a KSH.
 
   A munkanélküliség a 15–74 éves korcsoportban egy év alatt 9,1-ről 7,1 százalékra mérséklődött, ehhez a látványos változáshoz nyolcvanezer fő újbóli elhelyezkedése is elegendő volt. Jelenleg 319 ezren vannak állás nélkül, közülük 34 ezer diplomás, százezer pedig alapfokú képzettséggel rendelkezik. A munkanélküliek 47,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, és átlagosan másfél év kellett ahhoz, hogy újra el tudjanak helyezkedni. A 2014-es év egészét 7,7 százalékos átlagos munkanélküliség jellemezte, ez nagyjából összecseng az előzetes elemzői várakozásokkal.
 
   Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a közmunkaprogram mellett a magánszektor aktivizálódása is hozzájárult a munkaügyi statisztika javulásához. A szakértő hozzátette, hogy bár a hivatalos adatok szerint az ország valamennyi régiójában javult a munkanélküliségi ráta, jelentősek a területi egyenlőtlenségek. A múlt év utolsó három hónapjában a közép-magyarországi, valamint a nyugat- és közép-dunántúli térségben 4–5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
 
  Ezzel szemben a másik négy régióban (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) 7,5–10,8 százalékos volt ez az érték, ami meghaladja az országos átlagot. Ez azt is jelzi, hogy a kirívó regionális különbségek elsimításához még sok időre, de főképp rengeteg új munkahelyre lesz szükség –lehetőleg a versenyszférában.
 
   Ezt hangsúlyozza Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője is. Szerinte ha a kivesszük a közfoglalkoztatottakat a statisztikából, akkor alacsony növekedési dinamikát kapunk. A munkaerő-piaci helyzet tényleges javulásához erőteljesebb ütemre lenne szükség.
 
  Az ING vezető elemzője, Balatoni András azt hangsúlyozza, hogy a közfoglalkoztatottak számának tervezett kormányzati bővítése a gazdaság jelenlegi helyzetében „nem feltétlenül indokolt”.
 
   A nemzetgazdasági tárca közleményében elégedetten nyugtázta a folyamatok alakulását, nem elhallgatva a kormány intézkedéseinek ebben játszott pozitív szerepét. Ezúttal a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a célzott foglalkoztatási programoknak és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak tulajdonítanak kiemelt jelentőséget. A tárca a foglalkoztatás további javulását várja.
 
Forrás: Népszabadság