Önkormányzati többletterhek: Segélyezési formák szűnhetnek meg

Újabb feladatot adott át az állam az önkormányzatoknak: azoknak a településeknek, amelyek elég magas adóbevételhez jutnak, márciustól saját zsebből kell fizetniük a szociális segélyek egy részét. A kevésbé tehetős helyhatóságoknak központi támogatást ígérnek – olvasható a Népszabadságban.
 
   Átalakul a szociális támogatások rendszere márciustól. Egyes – korábban az önkormányzatok által biztosított – ellátási formákról a kormányhivatalok járási kirendeltségei, illetve a főváros kerületi hivatalai döntenek, és a segélyeket közvetlenül az állam fizeti. Más – eddig jogszabályban meghatározott, rászorultságtól függő – támogatások viszont mostantól nem szerepelnek a szociális ellátásokról szóló törvényben, és ha a helyhatóságok továbbra is segítséget kívánnak nyújtani a legelesettebbeknek, azt a települések egy része csak a saját bevételei terhére teheti meg.
 
  Egyes becslések szerint több mint félmillió ember kapott olyan segélyt, amelyet márciustól a költségvetés csak korlátozottan fedez. Nagyjából 260 olyan város van ugyanis Magyarországon – ezekben él a népesség 55-60 százaléka –, amely a kormány szerint jelentős iparűzésiadó-bevételéből fedezni tudja majd ezeket a támogatásokat. A többi önkormányzatnak pedig azt ígérték: lesz egy harmincmilliárdos keret, és abból visszaigényelhetik a kifizetett segélyek nagyobb részét. Az viszont, hogy ez a gyakorlatban miként fog megvalósulni, egyelőre bizonytalan.
 
  Az alanyi jogon járó támogatásokról a kormányhivatalok kirendeltségei fognak határozni. Már korábban is ezen a szinten döntöttek többek között az időskorúak járadékáról, a tartósan beteg hozzátartozót gondozó személyek ápolási díjáról, illetve a közgyógyellátásról. Ezeket közvetlenül az állam biztosította, s továbbra is járnak minden rászorulónak.
 
  A rendszeres szociális segélyekről viszont a települési jegyzők döntöttek. Ilyen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás: ha az aktív korú, de munkanélküli személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum kilencven százalékát – ami alig több 25 ezer forintnál –, s a kérelmező öt éven belül betölti a nyugdíjkorhatárt, jogosult havi csaknem 23 ezer forint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra.
 
  Szintén kapott rendszeres ellátást az, aki az egészségkárosodása okán nem vállalhat munkát, illetve akinek a gyermeke napközbeni felügyeletének biztosítása érdekében kell otthon maradnia. Az ilyen címen kifizetett összeg nyolcvan-kilencven százalékát a települések eddig visszaigényelhették.
 
  A jegyzőknek február végéig még utoljára felül kellett vizsgálniuk a jogosultságot, és ha az változatlanul fennállt, a keletkezett dokumentumokat a napokban átadják a kormányhivataloknak. Az érintetteknek ezzel csak annyi dolga volt, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén nyilatkozniuk kellett: vállalják-e az együttműködést a munkaügyi hatósággal. A másik két esetben – tehát amikor az egészségkárosodási vagy gyermekfelügyeleti támogatást állapították meg – erre sem volt szükség.
„Kiüresítik az önkormányzati rendszert”
 
   Több más támogatási forma ugyanakkor kikerült a szociális törvényből. Ilyen a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági közgyógyellátás és a méltányossági ápolási díj. Ezekről továbbra is az önkormányzatoknak kell rendelkezniük, de az állam már nem téríti vissza automatikusan az ezzel járó kiadásokat. Az önkormányzatok tehát részben saját kockázatukra vállalnak kötelezettséget, így rajtuk múlik, adnak-e ilyen címeken települési támogatásra átkeresztelt segélyt. Sőt az új szabályozás alapján a már korábban megállapított támogatásokat is felülvizsgálják.
 
  A döntéssel negyven-ötvenmilliárd forintnyi többletkötelezettséget hárítottak át az önkormányzati szférára – véli Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Ezt a megoldást nem tartja szerencsésnek, mert a helyi adókat nem szociális támogatásokra, hanem településfejlesztésre kellene költeni. Nem vitatja ugyanakkor, hogy vannak rászoruló emberek, akiket nem lehet magukra hagyni, de az ő megsegítésük Schmidt szerint az egész közösség, végső soron az állam dolga lenne.
 
  Most viszont az történik – fogalmazott –, hogy a kormány a saját bevételeik terhére szab meg feladatokat a helyhatóságoknak. Ráadásul álláspontja szerint kiüresítik az önkormányzati rendszert, miközben a kevésbé hálás feladatokat – ilyenek a méltányossági alapon megítélhető, tehát egyedi mérlegelést igénylő támogatások is – a települések nyakán hagyják. Ami másfelől indokolt – árnyalta a képet –, mert az egyes emberek életviszonyait helyben jobban ismerik.
 
   A TÖOSZ-elnök mindazonáltal úgy gondolja, hogy az idén valószínűleg nem esik el senki a támogatásoktól. Ám a kisebb saját bevétellel gazdálkodó településeket arra figyelmeztette, mérjék fel, mennyi központi forrásra számíthatnak, és igazítsák ahhoz a szociális ellátásokról szóló, kötelezően megalkotandó helyi rendeletüket, amit február végéig el is kellett fogadni. Ha ugyanis túlvállalják magukat, könnyen bajba kerülhetnek. Amúgy Tabon úgy döntöttek – mondta –, hogy mostantól a rezsicsökkentésre tekintettel nem fizetnek lakásfenntartási támogatást, amivel tízmillió forintot tudnak megtakarítani.
 
   Kisebb települések sora hasonlóképpen határozott, mert egyes segélyekről már szó sem esik a rendeletükben. Vagyis: nem adnak lakhatási támogatást, s méltányossági ápolási segélyt, illetve a közműhátralékot felhalmozóknak adósságkezelési szolgáltatást sem nyújtanak mindenütt. Ugyanakkor sokan jelezték, számítani lehet arra, hogy szigorúbban ellenőrzik majd a rászorultságot.
 
   A segély egyébként csak egyetlen esetben kötelező: aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, annak mindenképpen adni kell rendkívüli települési támogatást. Kérdéses persze, mire lehet menni azzal az egyszeri ötezer forinttal, amit nem egy helyen ígérnek.
 
  Szerencsésebb helyzetben vannak a nagyobb városokban élők.
 
   Például a főváros XV. kerületében tíz különféle címen kaphatnak segítséget a helyi lakosok – tájékoztatott Németh Angéla szociális ügyekért is felelős alpolgármester. Itt továbbra is lesz lakhatási, ápolási, legfeljebb négyszázezres adósságcsökkentési és gyógyszertámogatás, de még szociális kamatmentes kölcsön is. Ezek nagy része az alacsonyabb jövedelműeknek alanyi jogon jár. A rendkívüli települési támogatás maximális összege pedig tízezer forint, de elemi kár esetén a polgármester akár háromszázezer forint gyorssegélyt is adhat.
 
   A kerület nagyjából négyszázmilliót költ különféle támogatásokra, miközben ilyen célokra idén már egyetlen fillér állami pénzt sem kapnak – hangsúlyozta az alpolgármester. Emlékeztetett rá, hogy 2006-ban a központi költségvetésből ilyen feladatokra 424 milliós keretet biztosítottak, ami azóta folyamatosan csökkent. Kizárólag saját zsebből kevesebb segélyt tudnak nyújtani, ennek ellenére a nyolcvanezres városrész lakónak legalább hét-nyolc százaléka kap valamilyen támogatást az önkormányzattól.

Forrás: Népszabadság