Startlaphoz Csatlakozz!

A Kúria döntése

Munkabaleset: fizethet a laza munkaadó

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. március 19. csütörtök, 12:42

Ha nincs megfelelő oktatás, s eltűrik a szabálytalan gyakorlatot, a munkáltató is felelős lehet a balesetért. A Kúria döntése a munkajog.hu oldalán olvasható.

A tényállás
 
  A festékgyártó betanított munkás munkakörben foglalkoztatott felperes 2005. augusztus 18-án az összemérő helyiségben mérlegelést végzett. GY.A. a porlakkgyártó berendezésen alapanyagot állított elő, miközben észlelte, hogy a gép lapítóhengerére feltapadt az anyag. Ezért annak letisztítása céljából leállította az extrúdert, és elkezdte a gépet takarítani. A felperes önszántából átment a gyártóhelyiségbe, és a mozgóhenger nem behúzó oldalán segített eltávolítani a hengerről a festéket. Ezt követően a művezető utasítása nélkül átment a henger másik, extrúder felőli oldalához, és szerszám nélkül a védőkesztyűs kezével benyúlt a forgó hengerpárhoz, miközben a henger behúzta a védőkesztyűs bal kezét. A felperes a baleset következtében bal keze összenyomását, és a bal alkar, a kéztő és a kéz zúzott, szakított sérülését szenvedte el. Maradandó fogyatékosság alakult ki nála.


Fordult másodfokon a megítélése
 
 
  A felperes keresete a munkabalesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperest a felperes balesete vonatkozásában 70 % mértékű felelősség terheli.
 
 Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
 
  A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes a forgásban lévő hengerpárra benyúlva szenvedte el a balesetet. Az Mt. 174. § (2) bekezdés alapján az alperest terhelte annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy az ekként bekövetkezett baleset oka kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása volt. A kárfelelősség alóli mentesülése érdekében a felperes tényállításával szemben tehát az alperesnek kellett bizonyítania a perben, hogy a balesethez vezető munkafolyamat elvégzésére megfelelő kioktatásban részesítette a munkavállalókat, és nem volt  szabálytalan, munkáltató által eltűrt géptisztítási gyakorlat.
 
   A peradatokból sem lehet következtetni az alperes által a felülvizsgálati kérelemben előadott azon körülményre, miszerint két különböző tisztítási folyamat vonatkozott a perbeli gépre az alperesnél. A dr. B. A. által készített szakértői vélemény is a műveleti-kezelési utasításban előírtaknak a felperes általi megsértésére utal: „üzem közben a gépbe nyúlni és azt tisztítani szigorúan tilos”.
 
  A másodfokú bíróság a tanúk vallomását helyesen értékelve állapította meg, hogy az alperesnél a gyártás közbeni tisztítási folyamat forgó henger mellett történt. Az alperes kimentéséhez szükséges azon tényállítását azonban nem bizonyította, hogy ennek veszélytelen, balesetmentes módjára a munkavállalók tájékoztatást kaptak volna, továbbá hogy ez a takarítási művelet az alperesnél szabályozott volt, amely minden veszélyforrásra (így védőkesztyű használatának tilalmára, a kifelé forgó hengerek mellett történő feladatellátás előírására) vonatkozóan kioktatást tartalmazott. A tanúk vallomásából éppen e munkaműveletre vonatkozó bizonytalanságra lehetett következtetni. T. Á. tanúvallomása szerint a gyártás közben történő tisztítási művelet nem volt szabályos, nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak, de erről a művezetőnek is tudomása volt, azt elnézte. 
 
 G. J. üzemvezető is először a vallomása során szabályosnak tekintette a forgó henger mellett történő tisztítási műveletet, majd helyesbítette a vallomását azzal, hogy a hengerek mozgása közben a tisztítás nem megengedett.
 
  Az alperes tehát a perben kimenteni magát nem tudta, a tanúk vallomása ugyanis a forgó hengerek mellett történő tisztítási műveletet igazolta, de azt nem, hogy ennek biztonságos, balesetmentes elvégzésére vonatkozóan a megfelelő kioktatást a munkavállalók megkapták.
 
  Helyes következtetést vont le tehát a törvényszék arra vonatkozóan, hogy a felperes balesetéhez az alperesnél eltűrt szabálytalan tisztítási művelet vezetett.
 
   Helyes a másodfokú bíróság következtetése arról is, hogy a balesetben a felperes is közrehatott az általános élettapasztalatot kirívóan figyelmen kívül hagyó magatartásával. A másodfokú bíróság által alkalmazott kármegosztás mértékét azonban a Kúria a 272. § (2) bekezdés alapján nem vizsgálhatta felül.
 
Forrás: munkajog.hu
 
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Munkabaleset: fizethet a laza munkaadó.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector