Magyarország vasárnap zárva

A kormány az európai gyakorlatra hivatkozva érvelt a vasárnapi zárva tartás mellett, ám ez a hivatkozás erősen sántít. A parlament kormánypárti többségének sikerült a kontinens egyik legszigorúbb kiskereskedelmi szektort szabályozó törvényét megalkotni. Tegnap az Országgyűlés újabb kiskapukat szüntetett meg, elfogadta a lex Metrót, és a lex Spart. Eldőlt nem minden kereskedelmi dolgozó kaphat a vasárnapi munkáért 100 százalékos pótlékot. Amerikai lapinformációk szerint már a kormányszóvivő is az intézkedés átmenetiségéről beszélt – írja a Népszava.

  Az Országgyűlés kedden elfogadta a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvénymódosítást. A nyitva tartási tilalom azokra az üzletekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. A köznyelv ezt nevezi ex Sparnak, illetve kistestvérét lex Metrónak, mert a másik kitétel gyakorlatilag csak ezt a kis- és nagykereskedelemmel egyaránt foglalkozó áruházláncot érinti, teszi lehetetlenné, hogy üzletei vasárnap is kinyithassanak. Szinte már megszokott, hogy Bencsik János fideszes képviselő, volt energiaügyi államtitkár tartózkodott a szavazáson, de hogy Czomba Sándor jelenlegi államtitkár is ezt tette, az már figyelemre méltó.
 
  Köztudott, hogy a Liga Szakszervezet a VOSZ-szal közösen népszavazást kezdeményeznek a vasárnapi zárva tartás eltörlésére. Gaskó István újfent kijelentette, hogy a kormány csupán látszattárgyalásokat folytatott az érdekképviseletekkel a döntés meghozatala előtt. Kovács Zoltán kormány szóvivő ugyanakkor azzal érvelt, hogy a szabályozás hasonló ahhoz, mint ami a legtöbb európai országban érvényben van, és csupán átmeneti jelenség lesz, ha a rendelkezés kedvezőtlenül hat ki a fogyasztásra, utóbbi igen fontos a növekedés szempontjából. A cél az, hogy senki ne kényszerítse az embereket vasárnap dolgozni - hangoztatta a kormány képviselője a Klubrádió reggeli műsorában elhangzott, amerikai lapokat szemléző hírösszefoglaló szerint. A kormány a folyamatosan módosuló törvény elfogadásakor külföldi példákra hivatkozott, mondván Európában is hasonló a szabályozás. Ennél azonban jóval árnyaltabb a kép.
 
  Németországra, Ausztriára és Franciaországra mutogat előszeretettel a magyar kormány, amikor a vasárnapi zárva tartásról tavaly december közepén hozott törvényt igyekszik védeni, magyarázni. A szakemberek szerint viszont sokkal csattanósabb érvek szólnak a nyitva tartás mellett, hiszen a 28 uniós tagállam közül 16-ban egyáltalán nem korlátozzák a vállalkozások üzleti és a fogyasztók vásárlási szabadságát.
 
  Ám még a példaként emlegetett "mintaországokban", Németországban, Franciaországban és Ausztriában is engedékenyebbek a szabályok, mint Magyarországon. Különösen hogy tegnap elfogadta az Országgyűlés a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény további szigorítását jelentő módosításokat, ráadásként a világörökségi területeken és védőzónáikban is megszüntetnék a boltok vasárnapi nyitva tartási lehetőségét.
 
  Európa sem egységes a vasárnapi nyitva, illetve zárva tartás ügyében, de a trend, főleg gazdasági okokból, éppen az enyhítés irányába mutat. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának megemlítette, a franciák nem régen elfogadták azt a változtatást, melynek értelmében az évi 5 helyett 12 vasárnapon nyithatnának ki az üzletek. Igaz, még a korábbi jogszabály sem olyan kemény, mint a magyar törvény.
 
   Szakemberek becslése szerint a nagy magyarországi kiskereskedelmi láncok több mint félezer üzletét, hipermarketjét érinti a vasárnapi zárva tartás. Az Auchannak 19 áruháza van, de a Tesco hipermarketek, üzletek száma még a 13 létesítmény bezárását követően is majd' száz, a Spar pedig ennek a négyszeresét üzemelteti.
 
  A kormányzat "mintaországaiban" nem csak a magyarországitól, de még egymásétól is eltér a hét utolsó napjának kereskedelmi szabályozása.
 
   Franciaországban például mintegy 500 települést vontak ki a nyitva tartási tilalom alól, fontos turisztikai szerepükkel indokolva a mentesítést. Emlékezetes, hogy Magyarországon a gazdasági tárca elküldött februárban egy kormányrendelet-tervezetet a kereskedelmi szakmai és érdekvédelmi szervezetek számára, amelyben enyhítettek volna a törvény szigorán, így főszezonban a kiemelt turisztikai központ, 66 településen, nyitva tarthattak volna az üzletek. Igaz, a dokumentumban nem szerepelt például a Fertő-tó, de más népszerű idegenforgalmi helyszín sem. Végül ezt a tervezetet a kormány visszavonta és az eredetinél is szigorúbb szabályozást választotta. Ha nem lehetnek nyitva boltok az idegenforgalmi szempontból fontos településeknek és a világörökségi helyszíneken, akkor az komoly hátrányokat okozhat a hazai idegenforgalomnak - vélte Vámos György. Ha csak a 200 négyzetméter alatti családi boltok nyithatnak ki és azok is csak akkor, ha a tulajdonos, vagy segítő családtagja áll a pult mögött, különösen a nyári főszezonban, az zsúfoltságot okozhat a kedvelt üdülőhelyeken és ezek a kisboltok nem is tudják kielégíteni a turisták igényeit.
 
  A franciák egyebek mellett azért is támogatták a nyitva tartás lehetőségének bővítését, mert ettől is azt remélik, hogy enyhíthet a 10 százalékos munkanélküliségen és lendíthet valamelyest a jelenleg meglehetősen lagymatag gall gazdasági növekedésen.
 
   A német példa is billeg, mert ott 2013-ban már enyhítettek a vasárnapi zárva tartás szigorán. Bizonyos határok között a tartományok nagyobb szabadságot kaptak, maguk dönthetnek arról, hogy évente hány vasárnapon engedélyezik az üzletek nyitva tartását. A legszigorúbbak a bajor kereszténydemokraták, a CSU, de például a mindig is sokkal liberálisabb berliniek 8 vasárnapot engedélyeznek, ráadásul a közlekedési csomópontok közelében a kisebb szupermarketek nyitva tarthatnak a hét utolsó napján is.
 
  Ausztriában évek óta és jelenleg is tart a vita a vasárnapi nyitva tartásról. A közvéleménykutatások szerint a lakosság 57 és a munkavállalók több mint 90 százaléka támogatja a vasárnapi zárva tartást. Rétvári Bence államtitkár talán ezért is vázolta föl azt a jövőképet, hogy a vasárnapi zárva tartás hatására majd olyanok lesznek a magyar települések is mint Ausztriában, a családok majd megtöltik a vendéglőket és fellendítik a belföldi idegenforgalmat is. Ebből a képletből csak az osztrák bérek hiányoznak - említette lapunknak egy kereskedelmi ágazatban jártas szakember. Nyugati szomszédunknál a munkavállalók könnyebben lemondanak a hétvégi pótlékról, hiszen anélkül is megengedhetik maguknak, hogy vasárnap a családjukkal beüljenek egy vendéglőbe, vagy hozzájáruljanak az osztrák turisztikai ipar amúgy is irigylésre méltó teljesítményéhez. A magyar munkavállalókról ez korántsem mondható el, különösen a kereskedelmi dolgozókról. Ráadásul a kormányzat korábban meglebegtetett ígérete is alaposan átalakult, ami a vasárnapi pótlékok 50-ről 100 százalékra emeléséről szólt. Eredetileg még minden vasárnapra érvényes lett volna, hiszen attól, hogy a hiper- és szupermarketek zárva lesznek, a raktárakban az árufeltöltés "zavartalanul" üzemel, mert a hétfői nyitásra föl kell készülni. Időközben azonban a kormányzat változtatott az elképzelésén és a munka törvénykönyvét (mt) az Országgyűlés úgy módosította, hogy azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyit ki. A munka törvénykönyve alapesetben - bizonyos feltételekkel - ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak, vagyis a vasárnap is nyitva tartó üzletek - virágbolt, benzinkút, pékség, vasúti resti - alkalmazottai adventkor sem kaphatnak 100 százalékos pótlékot.
 
  A szomszédos Szlovákiában a KDNP "testvérpártja", a helyi keresztény-demokraták próbálkoztak a teljes vasárnapi nyitva tartási szabadság megnyirbálásával, de tavaly októberben a szlovák parlamentben megbukott a kezdeményezésük.
 
  A demokrácia őshazájának is tartott nagy-Britanniában létezik ugyan vasárnapi nyitva tartási korlátozás, de ismeretlen a teljes zárva tartás. A 280 négyzetméternél nagyobb üzletek csupán 6 órát tarthatnak nyitva ezen a pihenő napon, de a kisebbekre semmilyen korlátozás nem vonatkozik.
 
  A skandináv országok esetében Svédországban és Dániában nem kell vasárnap sem lehúzni a rolót, illetve Hamlet hazájában csak ünnepnapokon, de a kisebb üzletek, töltőállomásokon található boltok olyankor is nyitva tarthatnak. Legközelebbi nyelvrokonainknál, Finnországban mindössze annyi a megkötés, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek déltől este 6-ig lehetnek nyitva. November utolsó hetétől karácsonyig azonban még ez az enyhe megkötést is feloldják.
 
  A hollandok sem vádolhatók túlzott szigorral. Hollandia az egyik példa arra, hogy a vasárnapi zárva tartástól hogyan távolodnak az európai országok. Egészen 2013. nyaráig évi 12 vasárnapon tarthattak nyitva az üzletek. A törvény módosítása a népszerű idegenforgalmi helyszíneket kivette a "zárlat" alól, a többi településen pedig a helyi önkormányzatok jogkörébe utalta az engedélyezést, vagy korlátozást.
 
   Az unión kívüli, de azzal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló Svájcban a kantonok maguk dönthetnek az üzletek hétvégi nyitva tartásáról. Mint általában mindent, természetesen ezt is népszavazással véglegesítik az alpesi országban.
 
  Legközelebb a magyarországi szabályozáshoz Európa egyik leggazdagabb országa áll. Norvégiában ugyanis vasárnap kizárólag az üzemanyag-töltő állomások, a pékségek és a 100 négyzetméternél kisebb üzletek nyithatnak ki. Csakhogy a jövedelmi viszonyok nemcsak hasonlítanak az osztrákhoz, de meg is haladják azokat, vagyis az emberek kirándulhatnak hétvégeken a fjordokhoz, vagy máshová, de a vendéglői számla sem okoz nekik akkora gondot, mint okozna egy négytagú családnak Magyarországon.
 
   Vámos György szerint annyiféle jogos kivételre lenne szükség a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényben, hogy ha a ezeket sorra vesszük, semmi értelme nem lenne a boltbezárásoknak. A kivételek közé kellene tartozniuk többek között a kertészeti árudáknak, az építőanyag kereskedéseknek. A kormány az energiatakarékosságot hirdet, de akkor miért nem tarthatnak nyitva a műszaki cikkeket kínáló áruházak és lehetne folytatni - jegyezte meg az OKSZ főtitkára. A bevásárlóközpontok építésekor a megtérülés számításakor a vasárnapi forgalmat is alapul vették. A vevők nem fogják "lecserélni" a plázákat a kis üzletek kedvéért.
 
  A szakember szerint a bevásárló turizmus is megindulhat a szomszédos országokba és a viszonylag olcsó üzemanyag miatt már nem is kizárólag a határ menti településekről ruccanhatnak át a hazai fogyasztók a vasárnapi nagy bevásárlásra a közeli román, szerb, esetenként akár az euróövezeti szlovák szupermarketekbe. Így jelentős áfa bevételtől eshet el a magyar költségvetés.

Forrás: Népszava