Startlaphoz Csatlakozz!

Új elnök a legnagyobb hazai érdekvédelmi konföderáció élén

Kordás László: A sztrájknál vannak fantáziadúsabb eszközök

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. március 26. csütörtök, 11:24

Megbecsülni a tradicionális értékeket és szakszervezeti tartalmat adni a hazafiság fogalmának. Csak két újdonság azok közül, amelyeket Kordás László, a legnagyobb és legújabb érdekvédelmi konföderáció, a több mint 200 ezer tagot tömörítő Magyar Szakszervezeti Szövetség új elnöke képvisel. A Közmunkás Szakszervezet főtitkárának a „befutása” a MASZSZ élére meglepetés volt, de a 168 órában olvasható interjúban ígéri, ennél sokkal több érdekességet is tartogat még.

– Sok ellendrukkere volt, mégis imponáló többséggel nyerte a legnagyobb hazai érdekvédelmi tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökválasztását. Meglepődött?
– Nem lepődtem meg, bíztam a győzelemben, hiszen ezért dolgoztam az elmúlt időszakban. De túlzás lenne azt mondani, hogy teljesen biztos voltam a sikerben.

– Mostantól azokkal az emberekkel is együtt fog dolgozni, akik testületileg sem támogatták a győzelmét.
– Közös a cél, és biztos vagyok benne, hogy inkább előbb, mint utóbb meg fogjuk találni egymással a hangot. Tiszta lappal indulunk, az idevezető út problémáin már nem érdemes rágódni, hiszen tengernyi a tennivaló. Dolgozni kell.

– Alig pár hete elnök, s máris felgyűltek a tennivalók?
– Olyan működő szervezet élére választottak meg, amely három konföderáció – az Autonóm Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – elhatározásából jött létre. Ezek a konföderációk két évvel ezelőtt bejelentették az összeolvadási szándékot, s közülük ketten mostanra végig is vitték az ehhez szükséges folyamatot – a SZEF még több időt kért a végleges döntéséhez –, miközben számos ügyet felkaroltak, s komoly szakmai munkát folytattak eddig is. Fel kell vennem a lépést a korábbi ügyekben, de közben számtalan újdonságot is be akarok indítani. És nem mellesleg a kollégákkal is össze kell szoknunk.

– Energikus kezdés. Új lendületet ad a csapatnak?
– Annak ellenére, hogy csapatjátékos vagyok, a MASZSZ elnökeként nem elsősorban a közvetlen környezetem, hanem a szervezet működésébe, s az egész hazai mozgalomba akarok új lendületet, a korábbinál sokkal több energiát és elszántságot vinni. Vagy, ha úgy tetszik, akkor a régit feléleszteni. Nem ok nélkül utalok a múltra, meggyőződésem ugyanis, hogy meg kell becsülni az elődeink által létrehozott szakszervezeti értékeket. Bizonyos kifejezéseket újra kell értelmezni. Határozott meggyőződésem, hogy a hazafiasságnak is van szakszervezeti tartalma. Mitől hazafi valaki? Semmiképpen sem a politikai nézetei alapján. Szerintem attól – is –, ha teszi a dolgát az életben, például az érdekvédelemben, amelyet nem elsősorban önmagáért, hanem az emberekért, az élet- és munkakörülményeik minőségének javításáért, a demokráciáért, s végső soron a hazáért igyekszik a lehető legjobban tenni. A hazafiság azt jelenti, hogy mindenki a maga helyén az ország és annak lakóinak érdekeit tartja szem előtt és a boldogulásukra törekszik. A szakszervezeti munka pontosan erről szól.

– Tehát vissza a múltba?
– Na, azért annyira nem! Maximálisan élni fogunk minden korszerű és kevésbé modern eszközzel a mozgalom népszerűsítéséhez azért, hogy lássák az emberek, és a hatalom is: újra van erős szakszervezet. Magyarországon az elmúlt években az érdekvédelem a sajtó számára, kis túlzással, érdektelen lett, s politikai nyomásra lassan ki is kopott a nyilvánosságból. Igaz, a mozgalom egyes szereplői nem is sokat, vagy legalábbis nem elég határozottan tettek a népszerűség megőrzéséért, vagy visszaszerzéséért. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kicsit felőrlődött a mögöttünk álló egyesülési folyamatban, a három konföderáció összeolvadásával járó technikai, szervezeti felépítés kidolgozásában, igaz, közben bizonyos ügyeket is képviselt. Csak éppen nem elég látványosan. „Sokat dolgozunk” – lehetett hallani, s ez minden bizonnyal így is volt, de ami nem látszik kintről, sőt aminek a pozitív hatását nem érzik a saját bőrükön az emberek, azzal nem tudnak mit kezdeni. Az nekik nem eredmény. Egy ekkora szervezetet nem egyszerű beindítani, de nem mehet el minden figyelem erre, miközben számos olyan ügy van, ami mellé látványosan, határozottan, harcosan mellé kell állni. Azt nem állítom, hogy a MASZSZ megalakulása óta eltelt elmúlt egy éve alatt nem volt néhány komoly vállalás, de azt határozottan kijelentem, hogy nem volt elég elszánt, erős, „hangos” és eredményes sem. Mostantól sok mindent nyilvánosan, jól láthatóan fogunk csinálni. A korábbinál határozottabb, aktívabb közéleti szerepvállalásra készülünk.

– Ez elég lesz ahhoz, hogy az üzenet mindenkihez eljusson és hitelesebbek legyen? S ahhoz is, hogy új tagokat toborozzanak, akik hisznek a mozgalomban?
– A nyilvánosság fontos, de nem mindenható eszköz. Legalább ennyire szükséges – sőt, az emberek szempontjából még fontosabb is – a személyes kapcsolat, amit csak úgy lehet kialakítani, ha a kollégáim és én a „nyakunkba vesszük” az országot és sorra látogatjuk a szakszervezeteket, hogy tevékeny jelenlétünkkel is bizonyítsuk, az érdekvédelem Magyarországon nem csak elméletben létezik. Az országjárás hasznos az ügyek követése szempontjából is, mert a problémák maguktól nem ”jönnek fel” a fővárosba, ezekkel gyakran csak ott helyben, a végeken, akár a legkisebb vidéki műhelyekben, munkahelyeken találkozunk. Személyes jelenléttel, közvetlen kapcsolatokkal láthatóvá, tapinthatóvá tesszük az érdekvédelmet. Ráadásul azokon a településeken és munkahelyeken, ahol még egyáltalán nem általános az internet használata, sőt az újságok is alig jutnak el, a személyes kapcsolat a legbiztosabb módja az információ átadásnak. A személyes meggyőzés a fiatalítás szempontjából is fontos, bár ez nagyban múlik a helyi szakszervezeti vezetőkön is. Hozzájuk szintén közelebb kell kerülnünk, hogy megkapjanak minden szakmai, elméleti és gyakorlati segítséget a mozgalmi munkájukhoz.

– Eközben a hatalom számára is megkerülhetetlen szervezetté kellene válni. Erre is van külön tervük?
– A MASZSZ stabil értékrendek mentén járta a maga útját eddig, s ez így lesz a jövőben is. Ebben az értékrendszerben nem szerepelnek politikai megállapodások, különféle pártokkal való összefonódás, elköteleződés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elszigetelődünk, hiszen az egyik legfontosabb cél, hogy a Parlamentben meghallják a hangunkat, szóba álljanak velünk, s hiteles szakmai bázisként kezeljék az érdekvédelmet anélkül, hogy bármelyik politikai oldal mellett is elköteleződnénk. Igen, az a határozott célunk, hogy a kormány számára is meghatározó szervezet legyünk, amelyet a munka világát érintő döntéseknél nem lehet megkerülni, semmibe venni, s a véleményükre rálegyinteni. Amikor kell, akkor tárgyalunk és érvelünk, de ha nem megy másként, akkor élni fogunk minden lehetséges és törvényes, hatásos kényszerítő eszközzel.

– Ez jól hangzik, sokszor hallunk ilyet, de legtöbbször nem tudjuk, hogy a tüntetéseken kívül milyen jogszerű igazán „hatásos kényszerítő eszköz” szerepel a szakszervezeti tárban. Például a sztrájk?
– A legtöbben azt gondolják, hogy a sztrájk az egyetlen hatásos módja a követelések kikényszerítésének, ha már a tárgyalás, a petíciók, levelek, különféle figyelemfelkeltő akciók és tüntetések eredménytelenek. Az állami tulajdonú cégeknél, a közszolgálatban egy jól megszervezett, széleskörű munkabeszüntetés valóban hatásos lehet – bár megfélemlített emberekkel nagyon nehéz kivitelezni –, de a versenyszférában, egy gyárban, vagy egy kisebb üzemben dolgozókat nincs értelme belehajszolni a munkabeszüntetésbe, ha egyszer nem a közvetlen munkaadóval van gondjuk. Arról nem is beszélve, hogy a sztrájktörvénnyel a kormány gyakorlatilag csirájában fojtja el a tiltakozásnak ezt, az egyébként demokratikus módját. A megváltozott időkhöz alkalmazkodva nem elsősorban sztrájkban gondolkozunk, hanem sokkal fantáziadúsabb, jogilag támadhatatlan, éppen ezért hatalmilag megakadályozhatatlan akciókban – ha majd elérkezik az ideje.

– Ez elég talányos így. Mondana legalább egy példát erre?
– A szakszervezetek végtelenül kreatívak tudnak lenni, ötletben egyáltalán nincs hiány. De néha elég csak kinézni a világba, meglátni, hogy máshol, hogy csinálják, s átvenni olyasmit, ami kézenfekvő, támadhatatlan és hatásos. Itt van például az angol mintára a hazai közlekedésiek által is már többször alkalmazott, s a közelmúltban a BKV egyik szakszervezeténél meghirdetett „engedelmességi” mozgalom. Ez nem más, mint a gyakran egymásnak ellentmondó, vagy túlságosan merev előírások betartása, amitől máris megbénulhat egy város, de akár egy egész ország. Ez azonban csak egy példa, hogy éreztessem, az antidemokratikus sztrájktörvénnyel nem vette el a hatalom a szakszervezetek kedvét, és a tiltakozási lehetőségeket sem.

– Többször is ügyeket említett, amelyek mellé oda kell állni, fel kell vállalni. Betáraztak már néhányat?
– Ezek sajnos naponta „termelődnek”, csak figyelni kell az eseményeket. De persze van néhány olyan széles rétegeket érintő programunk, amelyet most fogunk teljes gőzzel beindítani.
Ilyen például a korkedvezmény ügye. Ezt a kormány egyetlen tollvonással éppen most szünteti meg, miközben azt hiszik a döntéshozók, hogy a szakszervezet ebbe szép csendben bele is törődik. Nem törődünk bele. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői abban állapodtak meg, hogy az emberi szervezet fokozott elhasználódásával járó munkát végző emberek többletterhelését kompenzálni kell. Ennek érdekében háromoldalú érdekegyeztetés – kormány, munkáltatók, valamint munkavállalók érdekképviseleti szervezetei – keretében kell kidolgozni az új koncepciót. A munkavállalói oldal a hat szakszervezeti konföderáció szakértőinek részvételével hosszú egyeztetés után összeállította a Foglalkoztatói Egészségvédelmi Ellátás programját. A FEE a korkedvezményes nyugdíj megszüntetéséből adódó anomáliákra kínál megoldást. Ezt megismertettük a kormány és a munkáltatók képviselőivel is. A háromoldalú tárgyalások megkezdődtek, s a tervek szerint április végéig lezárulnak. De nem hagyjuk a munka törvénykönyvét sem ebben a formájában, s a sztrájktörvény jelenlegi szabályozásába sem nyugszunk bele. Folyatjuk a küzdelmet a dolgozói szegénység ellen – ezt a fogalmat egyébként éppen a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezette be az elmúlt egy év alatt –, ennek keretében például rövidtávon azt akarjuk kiharcolni, hogy a minimálbér nettója érje el a létminimum értékét, mert jelenleg 20 ezer forintos különbség van a kettő között. S még számos olyan probléma van, amit addig nem engedünk ki a markunkból, amíg az a munkavállalók számára valamilyen kedvező fordulatot nem vesz.

Forrás: 168 óra

 


Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Kordás László: A sztrájknál vannak fantáziadúsabb eszközök.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector