Már az éttermek is bezárnak vasárnap

Vitába keveredtek bérbeadójukkal egyes bevásárlóközpontokban működő vállalkozások. A hét utolsó napján is üzemelő vendéglátóhelyek forgalma jelentősen visszaesett a plázákban, azonban az üzemeltetők nem szívesen engednek a szerződésben foglalt költségekből – jelezték lapunknak vendéglátós körökből.

  Szombatonként nincs okunk panaszra, azonban a vasárnapi zárva tartás miatt a hét utolsó napján már nem éri meg kinyitnunk, annyira érezhető, hogy a vásárlók elkerülik a nagy üzletházakat – jelezte a Napi Gazdaságnak egy fővárosi plázákban kávézókat, éttermet üzemeltető vállalkozó. Mint mondta, az eddig megszokott látogatottságnak a töredékét érzékelik vasárnaponként, emiatt több bérlővel összefogva azt kérték a bevásárlóközpont üzemeltetőjétől, hogy a felmerült  veszteségekkel arányosan csökkentse a fizetendő bérleti díjakat, illetve a közös költségeket. Azonban a bérbeadók kevésbé rugalmasak, arra hivatkoznak, hogy a szerződésben foglalt összegtől nem áll módjukban eltérni. Mint mondta, a mozival nem rendelkező, kihalt bevásárlóközpontokban már több vendéglátós döntött úgy, hogy vasárnaponként mégsem tart nyitva, mert egyelőre úgy tűnik, eredménytelenül keresik a közös nevezőt a plázák üzemeltetőivel.
 
  – A bérbeadók és bérlők szerződésben rögzítik a feltételeket, illetve a díjakat, amely iratok tartalmát harmadik fél részére nem adhatják ki. Emiatt nincs információnk arról, hogy házanként jelenleg mennyi a bérleti díj és a közös költség mértéke, és arról sem tudunk felvilágosítást adni, hogy a felmerülő problémákat az egyes üzletközpontok hogyan kezelik, illetve milyen lehetőségeik vannak a szerződésmódosításra – mondta kérdésünkre a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára.
 
  Balatoni Judit hangsúlyozta: még nagyon kevés idő telt el a vasárnapi boltzár bevetése óta, így azt még nem lehet megállapítani, hogy a forgalom heti, illetve havi szinten hogyan alakult az egyes bérlőknél. – Az természetes, hogy a vasárnapi forgalom csökkent, a házak látogatottsága is visszaesett, de ennek az üzletmenetre gyakorolt hatásait még nem lehet megmondani – jelezte a főtitkár. Mint mondta, a nyitvatartási korlátozást tartalmazó törvény márciusi bevezetése óta eltelt hétvégék vagy ünnepnapok még nem adnak hiteles képet a rendelkezés hatásairól, a szakértők szerint ugyanis legalább három, de inkább tizenkét hónapnak kell eltelnie, hogy elemezni lehessen a megváltozott fogyasztói szokásokat és a forgalom átrendeződését a plázákban.
 
   A szövetség statisztikái szerint például a május elsejei hosszú hétvégét megelőző vasárnapon, április 26-án a vidéken jegyzett 83 nagyobb létesítmény több mint háromezer üzletének egytizede sem nyitott ki, ezek 85-90 százaléka vendéglátó-ipari egység, kávézó. Budapesten ezen a napon a 39, ötezer négyzetméter feletti bevásárlóközpont 4500 egységéből csupán 733 volt nyitva. Április utolsó vasárnapján a mozival rendelkező házakban a szokásos, átlagos vasárnapi látogatottság 40-45 százalékát érték el. Az MBSZ főtitkára megjegyezte: élesen szétvált a mozival rendelkező és az enélküli plázák útja. Ugyanakkor mindkét típusra jellemző volt, hogy a nyitva tartó bérlemények forgalma a korábbiakhoz képest minimális volt vasárnaponként. Így a még kitartó vendéglátó-ipari egységek, illetve a mozival nem rendelkező központok is a zárva tartás mellett dönthetnek a jövőben.

Forrás: Napi Gazdaság