Mindenkit röghöz kötne a kormány, aki jobban akar élni

Három hónapra kizárnák a közfoglalkoztatásból azt a munkanélkülit, akinek a munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, illetve maga mondott fel. A belügyminiszter által jegyzett javaslat az eddigiek mellett újabb jogcímet teremtene az amúgy is szerencsétlen helyzetbe került emberek szankcionálására. Eddig is ez volt a következménye például annak, ha valakit szabálysértési eljárásban elmarasztaltak, esetleg az álláskereső nem tartotta rendben a kertjét – írja a Népszabadság.

  Nem érti a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, mit remél a kormány ettől a lépéstől. Kordás László úgy véli, a tervezet egyetlen célja az emberek röghöz kötése lehet. Szerinte azt üzenik, hogy egy jobb állás reményében se mondjon fel senki, mert ha nem jön össze neki, három hónapig közmunkára sem számíthat. Kordás hangsúlyozta, a kis és közepes vállalkozásoknál dolgozik a munkavállalók hetven százaléka, és a munkaviszony szinte mindig közös megegyezéssel szűnik meg, bármi legyen is a tényleges ok. A tapasztalataik egyértelműen azt mutatják, hogy a munkaadók kihasználják a dolgozók tájékozatlanságát, ezért leépítés esetén is a közös megegyezést javasolják, mert akkor olcsóbban szabadulnak az emberektől, hiszen nem kell kifizetniük a felmondás esetén járó végkielégítést.
 
  A tervezett változással azokat büntetnék – állítja Kordás –, akik a legfeljebb három hónapig folyósítható álláskeresési támogatásra, tehát munkanélküli segélyre sem számíthatnak. Ilyen juttatás csak azoknak jár, akik az elmúlt három esztendő alatt legalább 360 napot dolgoztak, ami a pályakezdőknél jellemzően nem jön össze. De bajban lehetnek a magukat és családjukat részben feketemunkából eltartók is, ha egyszer álláshoz jutnak, és közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonyuk, hiszen nem tudnák a segélyhez szükséges jogosultsági időt igazolni. A Belügyminisztérium álláspontja, hogy csak azok juthassanak közmunkához, akik rajtuk kívülálló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését tehát egyértelműen a dolgozó terhére értékelik, ám ezt nem tartják jogkorlátozásnak. Más források szerint az intézkedés oka az lehet, hogy egyesek azért távoznak egy-egy rosszul fizetett – nettó 68 ezres minimálbért jelentő – állásból, mert összességében az 51 ezer forintos közmunkával is jobban járnak: kevesebbet kell utazni, esetleg a munka is könnyebb.
 
   A szaktárca az ilyen trükközésnek venné elejét a három hónapos moratóriummal. Kordás viszont úgy látja, az emberek pár ezer forintnyi többletkeresetben bízva is készek állást változtatni, ami nem trükközés, hiszen mindenki szeretne kicsivel jobban élni. Az előterjesztés elfogadása pedig szerinte oda vezet, hogy aki nem jogosult munkanélküli segélyre, kétszer is meggondolja, felmondjon-e. Mert ha nincs álláskeresési támogatás és közmunka sem, marad a nem egészen 23 ezer forint álláskeresési támogatás.
 
Magángazdaságot gazdagíthatnak
 
 Magángazdaságokban, idénymunkásokként is alkalmazhatók lesznek a közfoglalkoztatottak, amennyiben a parlament elfogadja a belügyminiszter vonatkozó törvénymódosító javaslatát. Az előterjesztő a közfoglalkoztatottak és az őket az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatni kívánó munkáltatók kapcsolatfelvételét segítené elő.
 
  Azok a munkáltatók, akik az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmaznának idénymunkásokat (például gyümölcs szedés betakarítás idején), annak a településnek a polgármesterénél jelezhetnék a jövőben munkaerőigényüket, ahol később a közfoglalkoztatottak számára munkát biztosítana. A közmunkás, aki a számára felajánlott egyszerűsített foglalkozást nem fogadja el, három hónapra kizárható a közfoglalkoztatásból. (F. GY. A.)

Forrás: Népszabadság