Startlaphoz Csatlakozz!

Munka törvénykönyve

Amikor a munkáltató nem tud munkát adni

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. június 16. kedd, 11:01

 A magyar nyelv szépségei a munkajogban is felismerhetők, a Munka Törvénykönyve ugyanis állásidőnek nevezi azt az időtartamot, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, azaz a munkáltatónál „megáll a munkavégzés”. Az állásidőre a munkavállalót alapbére, és ha munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult lett volna, bérpótlék is megilleti, kivéve, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni – írja az ado.hu.

  Az állásidő és annak díjazása mögött meghúzódó elv szerint a foglalkoztatási kockázatot alapvetően a munkáltató viseli, ezért akkor is köteles munkabért fizetni, ha a saját érdekkörében felmerült okból nem tud a munkavállalónak munkát adni. Az állásidő díjazásának két konjunktív feltétele van:
  • a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, és
  • a munkavégzés nem elháríthatatlan külső okból marad el.
 
  A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását 7 nappal korábban, legalább 1 hétre köteles írásban közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Tehát nem igazán létezik olyan eset, amikor a munkavállalónak nincs munkaidő-beosztása (ilyen lehet munkaerő-kölcsönzés esetén két kikölcsönzés közötti időtartam). Ugyanakkor a beosztás szerinti munkaidőt tágan kell értelmezni, mivel a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van minden olyan időtartamban, amely munkaidőnek minősül.
 
  Nem lehet szó azonban az állásidő díjazásáról, ha a munkavállaló oldalán felmerült okból nem kerülhet sor munkavégzésre. A bírói gyakorlat is megerősítette, hogy keresőképtelenség idejére állásidőre nem jár munkabér, mivel a munkavállalót ezalatt munkavégzési kötelezettség nem a munkáltató működési körében, hanem a saját személyében felmerült okból nem terheli. Másik oldalról ugyanakkor azt is megállapította a bíróság, hogy amennyiben a munkavállaló az állásidő alatt keresőképtelenné válik, a táppénz iránti igénye azon a címen nem utasítható el, hogy munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetvesztesége, illetve teljes keresetét megkapja.
 
  Az elháríthatatlan külső ok csak olyan ok lehet, amire a munkáltatónak sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs, és a tudomány, illetve a technika adott szintje mellett nem hárítható el (vis maior).
 
  Ilyennek minősülnek a természeti katasztrófák, pl. áradás, de nem tartozik ebbe a körbe, ha a munkáltató üzleti partnere visszamondja a megrendelést, vagy a beszállító késlekedik az anyaggal, hiszen ezeket, mint működési kockázatokat, a munkáltató viseli. A munkáltató működési körének értelmezése során támaszkodhatunk a munkáltatói kárfelelősséggel kapcsolatban kialakult korábbi bírói gyakorlatra, miszerint általában a munkáltató működésének körébe tartoznak a tevékenységével összefüggő személyi magatartásokból (azaz lényegében a munkaszervezésből), a használt anyag, felszerelés, berendezés, energia állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok.
 
  Az elháríthatóság tekintetében figyelemmel kell lenni azon általános munkajogi magatartásbeli követelményre is, miszerint a munkaszerződés teljesítése során általában úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezért, ha a munkáltató működése szempontjából külső ok merül fel, de egyébként azt a munkáltató az adott helyzetben általában elvárható gondos magatartás mellett el tudná hárítani, a munkáltató nem mentesülhet az állásidőre járó alapbér és bérpótlék megfizetésének kötelezettsége alól.
 
  A sztrájk, mint külső ok megítélése több szempontból vizsgálandó. Álláspontunk szerint abban az esetben, ha a munkáltatóval, vagy annak részvételével működő munkáltatói érdekképviseleti szervezettel szemben kerül sor sztrájkra, az nem minősülhet a munkáltatón kívüli külső oknak, hiszen a munkáltatónak közvetlenül vagy közvetve befolyása van a sztrájkra, annak menetére, következményeire.
 
  Ha viszont a sztrájk munkáltatón kívül álló személyek között folyik, az külső oknak minősül, és ha a munkáltató az általában elvárható gondos magatartás mellet sem tud munkát adni a munkavállalóinak, mert pl. a vasúttársaság sztrájkja miatt nem érkezik meg a termeléshez szükséges anyag, vagy eszköz, és azt a munkáltató máshonnan, vagy más módon sem tudja beszerezni, ebben az esetben a munkáltató mentesül az állásidő díjazása alól.
 
Forrás: ado.hu
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Amikor a munkáltató nem tud munkát adni.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector