A korrupció és a fegyelmezetlenség ellen

 Eszköz a korrupció és a fegyelmezetlenség ellen – ezzel indokolja a Belügyminisztérium, miért nem lehet a rendőröknél, börtönőröknél és katasztrófavédőknél mobiltelefon a szolgálati idő alatt. Július elsejétől még szigorúbb intézkedések jönnek, a rendőröknél tízezer forintnál több készpénz vagy bankkártya sem lehet, sőt kamerákkal is figyelhetik őket. A szakszervezetek szerint ez túlzás – írja az Origo.

   Ön mit szólna ahhoz, ha munkaidőben egyáltalán nem használhatná a mobiltelefonját? És ahhoz, ha tízezer forintnál nem tarthatna magánál több pénzt, és a bankkártyáról is le kellene mondania? A rendőrök már régóta tudják, milyen az, amikor szolgálati időben nem tudnak hazatelefonálni a családjuknak, mostantól azonban mindezt külön belügyminiszteri rendelet is szabályozza, még több szigort hozva az eddig sem túl megengedő gyakorlathoz.

A határőrségnél kezdődött
 
  Évek óta szabályzat mondja ki a rendőrségnél, hogy az állomány tagjainál nem lehet szolgálati időben mobiltelefon.  Ezt nézve tehát nem volt túl sok újdonság abban a belügyminiszteri rendeletben, amely hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben.
 
  Mindez július 1-jén lép életbe, és nemcsak a rendőrökre, hanem a katasztrófavédőkre, a terrorelhárítókra, a büntetés-végrehajtásra és a nemzetbiztonságiakra is vonatkozik. Sőt egy külön rendelet az Országgyűlési Őrséget is hasonlóképpen szabályozza.
 
  Mint azt Kiss János, a Független Rendőrszakszervezet elnöke az Origónak elmondta, a mobiltelefon használatának tilalmát először a határőrség alkalmazta. Az intézkedést a korrupció visszaszorítása miatt vezették be, így akarták megakadályozni, hogy a határőrök vesztegetési ügybe keveredjenek. Amikor aztán a határrendészet integrálódott a rendőrségbe, a rendőrök is búcsút mondhattak a mobiljuknak – legalábbis a szolgálat ideje alatt.
 
Ha nincs mobil, van fegyelem
 
  A korrupció visszaszorítását mint indokot a belügyi tárca is említette az Origónak küldött válaszában, de véleményük szerint a szolgálati fegyelem és az érdekérvényesítés is javul, ha korlátozzák a rendőrök mobilhasználatát.
 
  A belügyminiszteri rendelet azt is előírja, hogyan és hol kell tárolni július elsejétől a rendőrök vagyontárgyait. A szolgálatra jelentkezőknek először is nyilatkozniuk kell arról, hogy van-e náluk mobiltelefon, ha pedig van, akkor azt le kell adniuk az erre kijelölt embernek, és csak a szolgálati idő végén kapják vissza. Addig a telefont értékmegőrző szekrénybe kell tenni, vagy ha az nincs, akkor ki kell jelölni valakit, aki megőrzi.

 

Nem dúskálnak a pénzben
 
  Mindez azonban nemcsak a mobiltelefonokra, hanem a készpénzre és a bankkártyákra is vonatkozik. A rendelet kimondja, hogy a hivatásos állomány tagjainál nem lehet több tízezer forintnál. Ha valaki sok pénzt tart a pénztárcájában, azt is egy borítékban kell odaadnia a felettesének a munkaidő végéig.
 
  Az érintettek már régóta tiltakoznak a mobiltelefon-tilalom miatt, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete korábban az ombudsmanhoz is fordult miatta. Azt sérelmezték, hogy mindez indokolatlanul korlátozza az érintettek tulajdonjoghoz, családi kapcsolatokhoz és önrendelkezéshez való jogát, így a kérdést csak törvény szabályozhatná. Erre jutott az ombudsmani vizsgálat is.

Vészhelyzetben kéne
 
  A rendőrök, katasztrófavédők, börtönőrök főleg azt tartják túlzónak, hogy vészhelyzet vagy rendkívüli esemény esetén nem tudnak kapcsolatba lépni a családtagjaikkal. Bár a rendelet azt is kimondja, hogy a tilalom alól a parancsnok írásban kivételt adhat egy időre – például ha valakinek szül a felesége – de az érintettek attól félnek, hogy így a felettesük hangulatától függnek majd.
 
  Még ennél is jobban értetlenkednek azon, miért nem tarthatnak maguknál bankkártyát vagy több pénzt, mint tízezer forint. Kiss János például nem tudja, hogyan fogják mindezt betartani, ki ellenőrzi majd, hogy mennyi pénz van egy rendőr zsebében, amikor szolgálatra jelentkezik. Az sem tisztázott, hogy lesz-e elég páncélszekrény a kapitányságokon, ahol a bankjegyeket tarthatják.
 
  Nem tartjuk szerencsésnek ezeket az intézkedéseket, túlzónak tűnnek”  – fogalmazott a Független Rendőrszakszervezet elnöke, aki annak sem örül, hogy a rendőrök eleve meg vannak bélyegezve.

Kollektív büntetés
 
  „Kollektív büntetésnek” tartja a rendeletet a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete is. Szerintük egyre több korlátozási intézkedést vezetnek be a hivatásos állomány tagjaival szemben, az pedig, hogy most megjelent a belügyminisztériumi rendelet, azt bizonyítja, hogy a kormány mindezt következetesen végig is akarja vinni”.
 
  A tilalom természetesen nem azt jelenti, hogy az érintetteknél egyáltalán semmilyen kommunikációs eszköz nem lehet. Szolgálati mobil például a rendőröknél is létezik, kérdés persze, hogy ezen folytathatnak-e magánjellegű beszélgetéseket.

Már figyelnek is
 
  Még talán ennél is érdekesebb része a minisztériumi rendeletnek a „technikai ellenőrzésre” vonatkozó fejezet. Ez ugyanis nemcsak azt mondja ki, hogy be lehet kamerázni a szolgálati helyeket, de azt is, hogy a járőrkocsikban, a rabszállító autókban és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat autóiban állandóan alkalmazni lehet a helymeghatározást is.
 
  Ezenkívül egyes személyek esetében alkalmanként harminc napra el lehet rendelni kép- vagy hangrögzítő vagy helymeghatározó eszköz alkalmazását is.  Erről minden esetben tájékoztatni kell az érintetteket, sőt a szolgálati helyeken felszerelt kamerákat még a munkaköri leírásban is meg kell említeni.
 
  A tárca lapunknak küldött válaszában úgy fogalmazott, jogos igény a munkáltatók részéről, hogy ellenőrizni akarják az alkalmazottak munkáját. Míg korábban ehhez szükség volt a munkáltató állandó jelenlétére, ma már ezt technikai berendezésekkel is meg lehet oldani – tették hozzá.
 
  Azt azonban hangsúlyozták, hogy a rendvédelmi szervek csak a szolgálatteljesítés ideje alatt végezhetnek ilyen ellenőrzést, kizárólag azért, hogy ellenőrizzék a szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályok betartását. 
 
Forrás: Origo