Nőtt a gyerekesek reálkeresete

A nettó bérek gyors emelkedése és az átmenetileg eltűnt infláció nyomán tavaly és idén is gyorsan nőtt a gyerekesek reálkeresete - a helyzetet tovább javította a családi adókedvezmény.

 Még tart a családi adókedvezmény figyelembe vételével számított nettó keresetek száguldása: országos átlagban a 2014-es 3,8 százalékos bővülést még hajszálnyival magasabb, 4 százalékos tempó követte 2015. első három hónapjában. Ezzel az egy főre jutó átlagkereset meghaladta a 163,5 ezer forintot, a múlt évi 162,5 ezer forint után.
 
  Az idei első három hónapban - a 2014-eshez hasonlóan - sem a munkavállalókat terhelő járulékok, sem pedig a személyijövedelemadó (szja)-sávok nem változtak, így a nettó kereset növekedési üteme megegyezett a bruttó keresetével. Az eltartottak száma szerint annyi a rossz hír, hogy a legalább háromgyerekesek egy főre jutó nettója idén csak 3,5 százalékkal lett magasabb, míg a kevesebb gyermekkel vagy anélkül élőké 4 százalékkal nőtt. Mivel az első negyedévben a magyar gazdaságban összességében egy százalékos árcsökkenés volt, a reálkeresetek ennek megfelelően 4,5, illetve öt százalékkal lettek magasabbak. Idén az év egészében már nulla körüli, azt kissé meghaladó fogyasztói infláció várható, így az éves reáljövedelem-mutató várhatóan kisebb értéket mutat az első háromhavi 5 százaléknál.
 
  Idén egy és két eltartott esetén eltartottanként havi 62 500 forint, három és több eltartott esetén pedig 206 250 forint adóalap-kedvezmény érvényesíthető, amit 2014-től a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítás járulék terhére is igénybe lehet venni. (A tavalyi változás indoka az volt, hogy mivel korább hiába preferálta a kedvezményrendszer kiemelten a legalább háromgyermekes családokat, sokan közülük csak a töredékét tudták kihasználni a lehetőséget.)
 
  A családi adókedvezmény figyelembevételével számított nettó kereset a háztartások demográfiai és jövedelmi adatait is felhasználó KSH-féle mikroszimulációs modell eredménye szerint - a legalább három eltartottról gondoskodó keresőknél - 2015 első negyedévében átlagosan 203,7 ezer forint volt, ami 50 ezer forinttal több az eltartott után kedvezményre nem jogosultak esetén számított nettó kereseti átlagnál.
 

Kereset a családi kedvezménnyel (2015. első negyedév)
Eltartott gyermek	Számított havi nettó kereset (forint/fő)	Nettó ker. (év/év, %)	Reálkereset (év/év, %)	Alkalmazásban állók létszámmegoszlása (%)
Nincs gyermek	153 294	4,0	5,0	48,5
Egy gyermek	160 739	4,0	5,1	25,4
Két gyermek	179 988	4,0	5,1	20,1
Három vagy több gyermek	203 698	3,5	4,5	6,0
Mindösszesen	163 557	4,0	5,0	100,0
Forrás: KSH

 
A kétgyerekesek jártak a legkevésbé jól - vagy mégsem?
 
  Az utóbbi három évben a jövedelmi számokban egyre jobban megjelenik a családi adókedvezmények hatása. A 2012-es nagy mínusz után a legnagyobb reálkeresetnövekedést a foglalkoztatottak csaknem felét kitevő gyermektelenek könyvelhették el, mivel a 2012-es 3,6 százalékos mínusz után 3,3 százalékos plusznak örülhettek, majd 2014-ben 3,5 százalék következett. Az egy gyermeket nevelőknél a 2013-as 2,2 százalékot egy évvel később 2,9 százalékos plusz követte.
 
  A legrosszabbul a sokáig a magyar családmodell "alapját" jelentő (ez ma már azonban nem így van, mivel az egygyermekesek aránya magasabb) kétgyermekesek jártak, mivel körükben a 2013-as 1,9 százalékos pluszt a reálkeresetben tavaly 2,9 százalékos emelkedés követte. A három- és többgyermekesek adatait pedig 2014-ben az "bolondította meg", hogy tavaly már nemcsak az szja-ból, hanem a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítás járulék terhére is igénybe lehetett venni a kedvezményt.
 

  A képet árnyalja, hogy a KSH egy másik kiadványában szereplő összesítés alapján a gyerekesek egyértelműen jobban jártak a családi adókedvezmények 2011-es bevezetésével. Eszerint 2011 ás 2014 között nemzetgazdasági szinten összességében 11 százalékkal emelkedtek a családi kedvezmény figyelembevételével számolt reálbérek. E négy évben leginkább a 3 vagy annál több gyermeket nevelőknél nőtt a keresetek vásárlóereje (+37,2 százalék), ugyanakkor a gyermektelenek körében nem érte el a 6 százalékot (5,8 százalék). Az egy gyermekről gondoskodók körében átlag alatti volt a növekedés mértéke (+ 9,3 százalék), a két gyermeket nevelőknél annak csaknem másfélszerese volt (+15,9 százalék).
 
  A családi adókedvezmény hatása jól látszik az egy főre jutó számított nettó keresetek összegén is: a gyermekteleneknél az átlagos összeg 2012-ben még csupán 140,6 ezer forint volt, ez ugrott 2014-ben 152,5 ezerre, majd 2015. első negyedévében 153,3 forint volt. Ez az érték a három vagy több gyermeket nevelőknél a 2012-es 168,8 ezer forint után a múlt év egészében 202 ezerre ugrott, majd idén január-márciusban 203,7 ezer forintot tett ki - derül ki a KSH modellszámításaiból.
 
Idővel még jobb lesz
 
  2016-tól kezdődően fokozatosan emelkedik majd két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege: jövőre 78 125 forint, 2017-ben 93 750 forint, 2018-ban 109 375 forint, 2019-bn pedig 125 000 forint lesz, így évente gyermekenként 2500 forinttal maradhat több pénz a kétgyermekes családoknál.
 
Miért nem tökéletes a mikroszimuláció?
 
  A KSH által alkalmazott 2011-től alkalmazott mikroszimulációnak is megvannak a korlátai - derül ki egy 2012. őszi tanulmányból. Eszerint a modell keretében a nettó keresetszámításnál a vizsgált kör nem Magyarország összes magyar háztartása, hanem csak azok a kereső szülők, akik teljes munkaidős foglakoztatási jogviszonnyal rendelkeztek. Ezen kívül az eredmények egy keresőre vonatkoznak, azaz már azok a családok is sokkal rosszabbul járhattak, ahol csak az egyik szülő volt teljes munkaidőben foglalkoztatott, a keresettel nem rendelkezők pedig egyáltalán nem tudtak igénybe venni családi típusú kedvezményeket.
 
  Az eredményeket tovább árnyalja, hogy 2011-ben 40 ezerrel kevesebb alacsony keresettel rendelkező teljes munkaidős közfoglalkoztatott szerepelt a vizsgált körben (részmunkaidőssé változtatták a foglakoztatás jellegét), így az összetételhatás miatt jelentősen emelkedtek az átlagértékek - olvasható a tanulmányban.