Csodás gyógyulás vagy a szigorúbb szabályok: hová tűnnek a rokkantak?

Jelenleg az Európai Unió bérköltség-támogatást nyújt azoknak a munkáltatóknak, akik gazdaságilag aktív, megváltozott munkaképességű személyeket alkalmaznak, így az évekkel ezelőtti 12 százalékos foglalkoztatottságról 18-ra emelkedett az arány. Az elmúlt 10 évben jelentősen visszaesett az új rokkantak száma - egyre szigorúbbak a szabályok – írja a Privátbankár.

  Magyarországon mintegy 750 ezer megváltozott munkaképességű személyt tartanak nyilván, közülük 185 ezer a gazdaságilag aktív, e csoporton belül pedig mintegy 140 ezret foglalkoztatnak (az összes rokkant 18,6 százaléka).
 
Ezek a régiók kiemelkednek

  A megváltozott munkaképességűek közül a legnagyobb arányban a nyugat-dunántúli megyékben, Budapesten és a Dél-Alföldön tudnak elhelyezni (20-22 százalék), míg Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon mindössze 13-15 százalék között mozog ez az érték. „Az ellátási adatokból arra következtethetünk, hogy az elmúlt három évben éves átlagban 14-16 ezer fő került ki az egészségkárosodáson alapuló ellátások valamelyikéből, döntően a munkaerőpiacra – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. "Ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, foglalkoztatást segítő támogatások és a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás miatt megnőtt a kereslet a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránt.”
 
Mennyit spórolhat a munkáltató?

  Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs kártyával foglalkoztatott dolgozók munkabérei után pedig nem kell szociális hozzájárulást fizetni a cégeknek.
 
  2014-ben 7,053 milliárd forint befizetését spórolták meg így a cégek átlagosan 28 800 munkavállaló után, de 2015 februárjában már 30 191 fő után vett igénybe összesen 589,4 millió forint kedvezményt a 8517 érintett munkaadó.
 
Egyre szigorúbbak a szabályok - egyre kevesebb a rokkant
 
 Az elmúlt 10 év igen jelentős fejleménye, hogy az aktív lakossághoz képest jelentősen visszaesett a 10 ezer aktív korúra jutó új rokkantak száma. Míg 2005-ben ez a szám országos szinten 56 volt, 2013-ban már kevesebb, mint a fele, mindössze 25. Bár ebben az időszakban 4,2-ről 4,3 millióra növekedett a hazai népesség gazdaságilag aktív csoportjának létszáma, a változás oka elsősorban nem a viszonyítási alap változásában, hanem a több lépcsőben bevezetett rehabilitációs reformban keresendő.
 
  Ennek során ugyanis a bizottságok a korábbinál szigorúbb, és több szempontot figyelembe vevő protokoll alapján járnak el illetve az ellátások megállapításánál is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, ami eleve sokakat eltántorít a vizsgálatra jelentkezéstől is.
 
Még a térkép is más lett
 
  Érdekes módon nyolc év alatt a rokkantosítás területi jellemzői is alapvetően átrendeződtek.
 
  Míg 2005-ben arányaiban a legtöbb rokkant Tolna, Csongrád, Békés és Baranya megyékben jelent meg, addig 2013-ban már Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Somogy és Komárom-Esztergom megyék kerültek a lista elejére. Az új rokkantak aránya mindkét időszakban Hajdú-Bihar megyében és Budapesten volt a legalacsonyabb. A legnagyobb csökkenés Tolna megyében, illetve Bács-Kiskun megyében következett be.

Milyen betegség miatt hol nyilvánítják megváltozott munkaképességűnek a legtöbb embert?
Zárójelben a 10 ezer aktív korúra jutó új rokkantak száma	2005	2013
Keringési rendszer betegségei	Tolna (35,2), Csongrád (29,1)	Szabolcs-Szatmár-Bereg (11), Jász-Nagykun-Szolnok (9,4)
Daganatos betegségek	Nógrád (14,5), Csongrád (13,9), Békés (13,6)	Szabolcs-Szatmár (6,9) Komárom-esztergom (6,5),
Pszichiátriai betegségek	Csongrád (15,3), Bács-Kiskun (13,9), Békés (13,8), Baranya (13,1)	Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,9), Somogy (8,2), Békés (7)

 
Régen a munkanélküliekből lettek a rokkantak, ma a dolgozókból
 
   Míg korábban a rokkanttá nyilvánítást elsősorban a munkahellyel nem rendelkezők kezdeményezték (akár azért, mert a betegség miatt meghiúsult a további munka lehetősége, akár, mert a munkanélkülivé vált személy számára ez alternatív jövedelmi forrást jelentett), ma már évente több ezer aktív munkavállaló vesz részt a munkáltatók által finanszírozott rehabilitációs auditokon annak érdekében, hogy az így feltárt betegség nyomán hozzájuthassanak a jogosan járó kedvezményekhez.
 
  A munkavállaló ilyen esetben az érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vonhat le az összevont szja-adóalap adójából. Fontos tudni, hogy a kedvezmény visszamenőlegesen is jár a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, 5 évre visszamenőleg.
 
 Mivel a súlyosabb betegségek beazonosítását a rehabilitációs átvilágítás idejére már egyéb úton felderítik, ezekben az esetben a leggyakrabban mozgásszervi, illetve keringési betegségek meglétére derül fény. Ugyanakkor egyre gyakoribb az olyan problémák beazonosítása is, mint a cukorbetegség, különféle immunbetegségek, vagy éppen a Crohn-betegség. Ezekről gyakran az érintettek sem tudják, milyen anyagi támogatásra jogosítanak.
 
Forrás: Privátbankár