Startlaphoz Csatlakozz!

Döntött az Európai Bíróság

A munkaerő-kölcsönzés korlátozása

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. március 31. kedd, 13:20

2011 végéig kellett átültetni a munkaerő-kölcsönzésről szóló uniós irányelvet, amely egyebek mellett célul tűzte ki a kölcsönzés előtti jogi akadályok lebontását. Az Európai Bíróság egyik legfrissebb ítéletében értelmezte, hogy milyen kötelezettséget ró a tagállamokra ez az előírás – írja a munkajog.hu.

  A munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv egyik célja, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a munkaerő-kölcsönzés számára, lehetséges munkaerő-piaci szerepének betöltéséhez. E célból az irányelv 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak felül kell vizsgálni a kölcsönzést korlátozó szabályaikat. E cikknek elsősorban elvi üzenete van. Megerősíti, hogy a munkaerő-kölcsönzést nem lehet visszaszorítandó, káros jelenségnek tekinteni, hanem éppen ellenkezőleg, terjedését nem lehet akadályozni indokolatlan korlátozásokkal.
 
  Az irányelv csak akkor tartja megengedhetőnek a kölcsönzött munkavállaló igénybevételére vonatkozó korlátozásokat vagy tilalmakat, ha azok általános érdeket szolgálnak (pl. a munkavállalók védelmét, a munkaerő-piac megfelelő működését, a visszaélések elkerülését). Emellett érdemi vizsgálat nélkül fenntarthatóak a munkaerő-kölcsönzők nyilvántartására, engedélyezésére, tanúsítására, ellenőrzésére és a nyújtandó pénzügyi garanciákra vonatkozó tagállami feltételek. Minden tagállamnak 2011. december 5-ig – a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően – e követelmény szerint felül kellett vizsgálnia szabályai indokoltságát, ennek eredményéről pedig tájékoztatnia kellett a Bizottságot.
 
 A 4. cikk értelmezése körüli kérdéseket az Európai Bíróság friss ítélete zárhatja le (C-533/13.). A tényállás szerint egy finn szakszervezet azért indított eljárást a munkáltatóval szemben, mert az a közöttük fennálló kollektív szerződésben foglalt feltételeket megszegve kölcsönzött munkaerőt. A megállapodás alapján kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatására csak kivételesen, meghatározott okokból kerülhetett sor, a munkáltató viszont ilyen indok nélkül, tartósan kölcsönzött munkavállalókat. Az eljárásban a munkáltató arra hivatkozott, hogy a vitatott kollektív szerződés az irányelvvel össze nem egyeztethető, indokolatlan korlátozást állít a munkaerő-kölcsönzés elé, így azt nem is kell alkalmazni. Az uniós jogot érintő értelmezési kérdést a finn bíróság az Európai Bíróság elé utalta, lényegében azt a kérdést téve fel, hogy vajon az irányelv 4. cikke alapján a nemzeti bíróságnak kötelessége-e nem alkalmazni az irányelvbe ütköző nemzeti rendelkezéseket és kollektív szerződésbeli kikötéseket.
 
  Az irányelv elfogadása során erősen vitatott volt, hogy a tilalmak és korlátozások felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettséget milyen szigorral fogalmazzák meg. A Bizottság javaslatában ez a felülvizsgálati kötelezettség visszatérő jellegű lett volna és a korlátozó szabályok fenntartása csak indokolás mellett lett volna elfogadható. Egy másik tervezet pedig kifejezetten kimondta volna, hogy ha a felülvizsgálat alapján az adott rendelkezés fenntartása nem bizonyul indokoltnak, úgy azokat a tagállamoknak el kell törölniük. Ezek a keményebb kötelezettségeket megállapító mondatok a vita során kikerültek a szövegből. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Bizottság Jogi Szolgálata már a tervezet megalkotása során világossá tette, hogy értelmezése szerint az általános érdekkel nem indokolható kivételeket a tagállamoknak erre vonatkozó explicit kötelezettség nélkül is el kell törölniük.
 
   Az irányelv átültetési határideje közel négy éve lejárt. A kölcsönbeadók európai szervezete, az Eurociett élesen kritizálta, hogy a legtöbb tagállam csupán formálisan tett eleget a korlátozások és tilalmak felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségének, de a szabályozás érdemi módosítására, liberalizálására gyakorlatilag sehol nem került sor. Úgy tűnik tehát, hogy a tagállamok az irányelv puhább olvasatát követték.
 
  A jelen ügyben eljáró Szpunar főtanácsnok indítványában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja a 4. cikkbe ütköző kollektív szerződéses kikötést. Mint kifejtette, a korlátozások és tilalmak felülvizsgálatára vonatkozó szabály nem pusztán eljárásjogi rendelkezés, amelyet a tagállam a felülvizsgálat egyszeri elvégzésével teljesít is, hanem egyben kötelezettséget jelent az általános érdekkel nem igazolható korlátozások lebontására. Az ellenkező értelmezés mellett nem valósulhatna meg az irányelv kettős célkitűzése, amely a kölcsön-munka minőségének javítása mellett a kölcsönzés előtti akadályok lebontására is irányul. Ezért a főtanácsnok értelmezése szerint, amennyiben az alapeljárásban nem bizonyítható, hogy a vitatott finn kollektív szerződés az általános érdekkel igazolható korlátot állít a kölcsönzés elé, úgy azt a finn bíróság – mint uniós jogba ütköző rendelkezést – nem veheti figyelembe. Érdekesség, hogy az ügyben a magyar kormány is észrevételt tett, ezt az értelmezést támogatva.
 
   Meglepő módon a Bíróság ítéletében nem fogadta el a főtanácsnoki érvelést. Mint kifejtette, a 4. cikk címzettjei a tagállamok illetékes hatóságai (akiknek a felülvizsgálatot el kell végezni, és arról a Bizottságnak jelentést tenni), de nem a bíróságok. A cikk szövegezéséből a Bíróság arra következtetett, hogy az csupán azokat a kereteket határozza meg, amelyeken belül kell maradnia a tagállamoknak a kölcsönzött munkavállalók igénybevételére vonatkozó korlátozásokkal vagy tilalmakkal, de amely nem írja elő meghatározott szabályozás elfogadását e téren. A nemzeti bíróságok számára sem fakad ebből olyan kötelezettség, hogy ne alkalmazzanak a kölcsönzött munkavállalók igénybevételére vonatkozó olyan korlátozó nemzeti rendelkezést, amelyet nem igazol az irányelv által megkövetelt általános érdek.
 
  Összegezve, távolról sincs szó a kölcsönzés lehetséges korlátozásainak valódi harmonizációjáról, hiszen a tagállamok az irányelv puha szövegezését kihasználva és az általános érdekre hivatkozással továbbra is tág mozgásteret élveznek azok fenntartására. A Bíróság most elvetette azt az értelmezést, amely alapján egyéni jogvitában semmissé lenne nyilvánítható az általános érdekkel nem igazolható korlátozás. A 4. cikknek tehát nincs közvetlen hatálya. Ugyanakkor, a tagállamoknak továbbra is kötelezettségszegési eljárással kell számolniuk, ha olyan munkaerő-kölcsönzési korlátozást vagy tilalmat tartanak fenn, amely az irányelv alapján nem megengedhető. Azt már nehéz megjósolni, a Bizottság mikor és milyen alapossággal néz majd a körmére a 4. cikket csak formálisan betartó tagállamoknak.

Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A munkaerő-kölcsönzés korlátozása.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector