Feketefoglalkoztatás, kisebb fizetés, elcsalt munkaidő

Minden második cég megbukik a munkaügyi ellenőrzéseken, sok a gond a feketemunkásokkal, a bérezéssel, de a munkaidő hosszával is - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának friss jelentéséből.

  Január és március között összesen 5918 munkáltatót és 34 066 foglalkoztatottat ellenőriztek az NMH szakemberei, s a cégek 58, míg a dolgozók 51 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket. Ez felemás eredmény a tavalyi adatokhoz képest, hiszen akkor a vállalkozásoknak „csak” 50 százaléka bukott meg a vizsgálaton, a munkásoknak pedig 65 százalékát érintett szabálytalanság.
 
   A vizsgálatokat követően 3423 jogsértést elkövető munkáltató közül 1122-vel szemben szabtak ki bírságot, összesen 165,9 millió forint értékben. A hatóság csak a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki büntetést, több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (666), illetve figyelemfelhívással (468) élt, valamint szabálytalanságot megállapító határozatot hozott (1161). Az érdemi döntések túlnyomó többsége - mintegy 70 százaléka - anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
 
Feketefoglalkoztatás, kisebb fizetés, elcsalt munkaidő
 
   Még mindig komoly gondot okoz a feketefoglalkoztatás, hiszen a munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 százaléka volt munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgozó. Az összes feketén foglalkoztatott 34 százalékát építőipari tevékenységet végző cégeknél találták. Öt százalék jutott a mezőgazdasági ágazatra (ez tavaly 4 százalék volt), míg a gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók feketemunkát érintő jogsértési aránya 9 százalékra nőtt a 2013 első negyedében mért 7 százalékos szinthez képest.
 
   Nem teljesítettek jól az ellenőrzések során a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző cégek sem, hiszen ez az ágazat adta a feketemunkások 15 százalékát, míg a kereskedelmi vállalkozások 12, a vendéglátásban dolgozók 10 százalékot „produkáltak”.
 
   Sokan csaltak még a munka- és pihenőidővel, ahogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma is nőtt. Ilyen típusú csalások főképp a kereskedelemben, a vendéglátásban és a feldolgozóiparban találkoztak az ellenőrök, az érintett dolgozók száma összesen 4293 fő. A tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy a cég nem ad rendes tájékoztatást a munkaidő-beosztásról, vagy éppen a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Visszatérő probléma volt, hogy a dolgozók munkaideje meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, hogy nem kaptak megfelelő mennyiségű pihenőidőt, de sokan dolgoztattak szabálytalanul a munkaszüneti napokon is.
 
   A munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével 5254 dolgozó esetében találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely tavalyhoz képest szintén növekedést jelent. A legtöbb ilyen jogsértést a kereskedelemben és a feldolgozóiparban találták. Mivel sokszor ezeknek az elszámolásoknak kellene képeznie a munkabér elszámolásának alapját, ezért legalábbis furcsa, hogy sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a munkaidő pontos nyilvántartásának.
 
   A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok) mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott ötödét érintette a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt, de sokszor találkoztak az ellenőrök a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztásával vagy késedelmével, valamint a munkabér elszámolásának hiányosságával is.
 
Egyre többen tesznek panaszt
 
  Tavalyhoz képest 8 százalékkal nőtt a munkaügyi hatósághoz érkezett bejelentések száma, összességében nőtt a közérdekű bejelentések és a panaszok száma is: a 2059 bejelentés 51 százaléka közérdekű, 49 százaléka panaszbejelentés volt, a bejelentéseken belül a névtelen jelzések aránya 28 százalékot tett ki. 
A legtöbb jelzés a feketemunka miatt érkezett a hatósághoz, de sok volt a munkabérrel kapcsolatos bejelentések száma is, ahogy a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, valamint az ekkor esedékes bér elszámolásával kapcsolatos szabálytalanság miatt is sokan panaszkodtak.