Mobbing, a munkahelyi pszichoterror

Talán előfordult már, hogy a kollégái kinevették önt a munkahelyén, netán tréfát űztek önből. Vagy összesúgtak a háta mögött, pletykáltak, igaztalanul vádolták. Lehet, hogy a főnökei elárasztották értelmetlen feladatokkal, vagy épp ellenkezőleg, minden ok nélkül mellőzték. Ilyesmi a karrierünk során egyszer-kétszer szinte mindannyiunkkal előfordul, és vérmérsékletünktől, aktuális hangulatunktól, vagy jól felfogott érdekeinktől függően igyekszünk tudomást sem venni a történtekről, vagy felvállaljuk a nyílt konfliktust. Ha viszont rendszeresen ki van téve a fentiekhez hasonló megpróbáltatásoknak, ha ezek hetente legalább egyszer előfordulnak, és akár fél éve is tartanak már, akkor komolyabb a baj. Akkor ön a mobbing, a munkahelyi pszichoterror áldozata. 
 
   Heinz Leymann, svéd pszichológus írta le először a jelenséget, amikor is felfedezte, hogy a munkahelyeken rendszeresen előfordul, hogy a vezetők vagy a kollégák egy csoportja „kinéz” magának valakit, és azt a személyt szisztematikusan, hosszabb időn keresztül zaklatja, változatos eszközökkel pszichés vagy akár fizikai terrornak veti alá.
 
   Hogy mit kell átélnie annak, aki a mobbing áldozatává válik? A kínzás eszköztára szinte kifogyhatatlan.
 Kommunikációs eszközök: nem szólnak az áldozathoz, kizárják a beszélgetésekből, vagy kritizálják, üvöltöznek vele, alaptalan bírálatokat és fenyegetéseket kap.

 Társas kapcsolatok: kizárják a csoportból, elkülönítik, esetleg az iroda egy távoli sarkába ültetik.

Bírálják, kigúnyolják a vallását, világnézetét, politikai meggyőződését. Pletykákat, valótlanságot terjesztenek, róla alaptalanul kritizálnak – a bántalmazók tehát minden eszközzel a személy jó hírének lerombolására törekszenek.

Elárasztják monoton, értelmetlen feladatokkal, teljesíthetetlenül sok, netán megoldhatatlanul nehéz munkát kap, vagy épp ellenkezőleg, méltatlanul mellőzik a feladatok kiosztásakor.

Legsúlyosabb esetben az áldozat fizikai biztonsága, testi épsége is veszélyben lehet: erőszakkal fenyegetik, vagy valóban erőszakot alkalmaznak ellene, eszközeit, tulajdonát megrongálják.
 
   A kutatások szerint szinte bárki lehet mobbing érintettje. Fiatalokat, középkorúakat, idősebbeket, férfiakat és nőket egyaránt találunk mind az áldozatok, mind az elkövetők között.
 
   Van néhány jellemző ok, ami előidézheti a jelenséget, de a közhiedelemmel ellentétben egyik sem az áldozat jelleméhez, viselkedéséhez, esetleges idegesítő tulajdonságaihoz köthető.

Az alkalmatlan vezető: ha egy vezető nem megfelelően látja el a feladatát, ha rosszul osztja fel a munkát, nem megfelelően kezeli a konfliktusokat, részrehajló, akkor ő maga lehet elsődleges oka a mobbing kialakulásának. Sokszor a vezetők maguk indítják el a lavinát egy-egy alaptalan kritikával, rosszindulatú megjegyzéssel.

A kollégák közötti túlzott versengés, túlterheltség, az ebből adódó stressz-

Leépítések, gyakori átszervezések, általános bizonytalanság.

Ha úgy tűnik, az áldozat a többieknél kevésbé tudja megvédeni magát, ha gyengébbnek tekintik.
Ha az áldozat bármilyen szempontból kisebbségi szerepbe kerül: például meleg, etnikai kisebbség tagja, de lehet, hogy csak kisgyermekes munkavállaló, vagy akár épp a tehetségével, munkabírásával tűnik ki a többiek közül.
 
  Mit tehet az, aki úgy érzi, munkahelyi pszichoterror, mobbing áldozatává vált?

 Először is, semmilyen formában ne hibáztassa magát! Lehet, hogy tett korábban egy szerencsétlen megjegyzést, megbántott valakit, de a jelenség okai – ahogy láttuk az előbbiekben- sokkal inkább a vezetésben, a szervezet, a munkahelyi közösség működésében, annak belső feszültségeiben keresendők.

Ne játsszon kivárásra, ne próbálja kibekkelni a helyzetet! Sokan megpróbálnak tűrni ilyen szituációkban, inkább nem tesznek semmit, hátha megunják a zaklatók, vagy találnak valaki mást. Ez, sajnos, nem így fog történni. A passzivitás, a védekezés látszólagos képtelensége csak tovább fűti a zaklatók lelkesedését.

A mobbing hatásos beavatkozás nélkül egyre súlyosabb szakaszokon megy keresztül, egyre több kárt okozva az áldozatnak. A kezdeti szakaszban némi segítséggel a résztvevők még tisztázhatnák a konfliktushelyzetet, könnyen megbocsáthatnának egymásnak. Ha nem történik semmi, a személyeskedés, ellenségeskedés egyre mélyül, és egyre inkább maga az áldozat kerül bűnbak szerepbe.

 Ne felejtse el, mindenkinek joga van az egészséges, biztonságos munkahelyhez, az emberi bánásmódhoz!

  Ne hagyja magát ennek az ellenkezőjéről meggyőzni! Ha kell, gyűjtsön bizonyítékokat, keressen szövetségeseket, és cselekedjen! Ha a vállalatnál van HR-vezető, akkor az ő feladata és kötelessége, hogy beavatkozzon, forduljon hozzá segítségért!
 
 Ne kössön elvtelen kompromisszumokat, a testi és lelki épsége mindennél fontosabb! Ha úgy ítéli meg, nincs kitől segítséget kérnie, ha a vezetők is a zaklatók táborát erősítik, kérje az áthelyezését, vagy hagyja ott a munkahelyét! Talán most úgy érzi, ki fogja bírni, vagy akár meg akarja mutatni, hogy nem fogják legyőzni, de tudnia kell, hogy ez a helyzet súlyos egészségkárosító hatással jár. A mobbing következményeként álmatlanság, szív- és érrendszeri zavarok és a legkülönfélébb pszichoszomatikus tünetek léphetnek fel.
  
   Ha valaki hosszabb időn keresztül munkahelyi pszichoterrornak volt kitéve, a mentális egészsége is sérülhetett. Károsodhatott az önértékelése, lehet, hogy depressziótól, kiégéstől vagy akár a poszttarumás stressz-tünetegyüttestől szenved. Ha valaki úgy érzi, nem tudja gyorsan feldolgozni a zaklatás élményét, és megpróbáltatásait, forduljon pszichoterapeuta szakemberhez, vagy tegyen jogi lépéseket! 
 
Forrás: pszichologusereso.hu