Sokat túlórázunk ingyen

Bár a munkavállalók nagy része gyakran túlórázik és ezért semmilyen kompenzációt nem kap, többségük nem jelzi ezt felettese felé. A Profession.hu által végzett kutatásból kiderül, hogy a havi rendszerességgel túlórázók közel egynegyedének több mint 24 óra plusz munkaórája gyűlik össze havonta – írja a Profession.hu.

   A Profession.hu a 3310 fős, reprezentatív mintán készült friss kutatása szerint a megkérdezett munkavállalók nagy része havi (29 százalék) vagy heti (23 százalék) rendszerességgel többet dolgozik hivatalos munkaidejénél, de ezt még sosem (74 százalék) vagy csak egyszer-kétszer (20 százalék ) jelezte felettese felé.
 
   A legtöbbet (alkalmanként 3 óránál többet) túlórázók legnagyobb arányban a férfiak (34 százalék), az 50-65 évesek (31 százalék), az alapfokú végzettségűek (57 százalék), a vidéken élők (32 százalék), a részben vagy egészben külföldi cégnél dolgozók (50 százalék ) és a 100 főnél többet foglalkoztató cégek dolgozói (31 százalék) körében találhatók. A kutatásból az is kiderül, hogy a felső- és középvezetők munkaideje gyakrabban húzódik el, mint az alkalmazottaké, de a kötetlen, rugalmas munkarendben dolgozók is többet túlóráznak részmunkaidős kollégáiknál.
 
   Nem mindegy, hogy a hivatalos munkaidő lejárta után hány órát dolgozunk még. A Profession.hu kutatása arra is rávilágít, hogy a rendszeresen túlórázók közel egynegyede több mint 24 plusz munkaórát (23 százalék) halmoz fel egy hónap alatt.
 
   A túlórázók fele (53 százalék) többségében előre tudja, mikor kell tovább bent maradnia. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség plusz munkaórákra, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy túl sok a munka (35 százalék) és mindehhez kevés a munkaerő (21 százalék), valamint sok esetben mások helyett is dolgozni kell (8 százalék). Csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a munkaadó elvárja a túlórát (7 százalék) vagy a rossz időbeosztás (5 százalék), esetleg a munkamánia (3 százalék) vezetne hosszabb munkanaphoz. A munkavállalók szerint megoldaná a helyzetet a munkaerő-felvétel (44 százalék ), a magasabb jövedelem (26 százalék) és a kevesebb munkamennyiség (20 százalék).
 
   Bár a megkérdezettek 10 százaléka a többletkereseti lehetőség miatt túlórázik, a többségnek (44 százalék) nem, 35 százaléknak mindig, további 14 százaléknak pedig többnyire kifizeti a munkavállaló a plusz munkát. A túlórapénz valószínűbb a (részben) külföldi tulajdonú cégek alkalmazottai esetében, valamint a fizikai munkát végzők és a részmunkaidőben dolgozók körében.
 
   Bár sokat túlórázunk, pozitívum, hogy a megkérdezettek szerint ez nem okoz ellentétet a többet és a kevesebbet dolgozók között: a tovább maradók 42 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha kollégái időben végeznek, a korábban hazaindulók 50 százaléka szerint pedig nem kellemetlen, ha mások tovább maradnak az irodában.