A pénztárcánk is megérzi a szakorvoshiányt

A lakosság magán egészségügyre fordított kiadásai az elmúlt két év során erőteljesen növekedtek, éves szinten átlagosan 45 ezer forintot fizetünk ki egészségügyi szolgáltatásokra a TB-én felül. Az UNION Biztosító legfrissebb piackutatása szerint jelenleg szinte minden második ember igénybe vesz magán orvosi ellátást, ha beteg – írja a Biztosítási Szemle.

   A lakosság magán egészségügyre fordított kiadásainak összege az elmúlt két év során erőteljesen növekedett. Két éve a szakorvosnál járók 32 százaléka jelezte, hogy fizetett az igénybe vett ellátásért, ugyanez az arány idénre 44 százalékra emelkedett. A kórházi betegeknek pedig fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a kórházi tartózkodás, kezelés alkalmával fizetett térítési díjat vagy hálapénzt. Éves szinten ezek az összegek átlagosan 45 000 forint körül mozognak, - derült ki az Union Biztosító 2014. októberben készített legújabb kutatásából, mely a 25-55 éves (aktív) lakosságot célozta meg.
 
   Az adatok azt mutatják, hogy a szakorvosi rendelésre a betegek átlagosan kb. egy hónapot várnak, és még a rendelőben is jó ideig (átlagosan mintegy 45 percet) várakozni kényszerülnek, amíg behívják őket. A problémák forrását második helyen a körülmények jelentik, azaz hogy a szakorvosi rendelők mennyire tudnak komfortos körülményeket biztosítani a páciensek számára, illetve hogy mennyire jól felszereltek. Bár 2012-hez képest a komfortérzet valamelyest javult, a gépekkel és eszközökkel való felszereltség színvonala gyakorlatilag az eltelt két év során mit sem változott.
 
   Az ellátás szakmai színvonalával kapcsolatban is gyakran kritikusak a megkérdezettek. A biztosító e témában korábban készített felmérésének eredményeivel összevetve úgy tűnik, hogy ezen a téren valamivel nagyobb mérvű az elégedetlenség, jelenleg csak minden második beteg vélekedik úgy, hogy orvos szakmailag alapos kivizsgálás folyik a szakorvosi rendeléseken. Az orvos-beteg kapcsolatot is sokan kifogásolják illetve a diagnózis kommunikálását és érthetőségét is.
 
  A kórházi ellátásokkal kapcsolatosan lényegében minden egyes vizsgált dimenzió mentén nagyon negatív a kép. Szinte mindenki egyöntetűen azon a véleményen van, hogy „hosszú a várakozási idő a kórházi vizsgálatra, műtétre” (85 százalék). Ugyanígy nagyon nagy problémának érzik az emberek (83 százalék), hogy szakemberhiány van, hogy a kórházakban dolgozó ápolószemélyzet és orvosok száma nem elegendő. A minőségi, színvonalbeli problémák viszont itt még hangsúlyosabban jelentkeznek. Ez megfigyelhető abban is, ahogyan a betegekkel bánnak (ezen a téren csak 37 százaléknyian elégedettek), vagy, hogy a kórházak gépekkel, eszközökkel mennyire felszereltek (33 százaléknyian elégedettek), és nem utolsó sorban mennyire biztosítanak komfortos környezetet a betegek számára (már csak 23 százaléknyian elégedettek).
 
   A tanulmány alapján az emberek továbbra is döntően az állami egészségügyet veszik igénybe, ha szakorvosra van szükségük: a megkérdezettek 95 százaléka nyilatkozott úgy, hogy általában állami, körzeti, önkormányzati szakrendelőben dolgozó szakorvoshoz fordul problémájával. Mégis a számok egyértelműen azt sugallják, hogy lassú átrendeződés figyelhető meg ezen a téren, azaz egyre nagyobb szerepet töltenek be a magánorvosok a szakorvosi ellátási szinten. Míg két éve összességében a megkérdezettek 37 százaléka jelezte, hogy igénybe vesz magán orvosi szolgáltatást, addig ugyanez az arány ebben az évben 47 százalékra emelkedett. Lényegében mindegyik vizsgált társadalmi-demográfiai csoportban azt láthatjuk, hogy látványos a magán orvosi szegmens előretörése.
 
   „Az Union Biztosító tanulmányának általános konklúziója, hogy mind nagyobb azok száma, akik nem tartják megfelelő szintűnek az állami egészségügyi ellátást. Számukra jelenthetnek alternatív megoldást a magán egészségbiztosításokkal foglalkozó biztosítótársaságok szolgáltatásai, akiknek egyelőre a járóbeteg-ellátás terén van komolyabb szerepük.”– mondta el Bóna Katalin, az Union Biztosító ügyvezető igazgatója.


Forrás: Biztosítási Szemle