Sportra több jut, mint munkanélküli-ellátásra

A kormány jövőre 1,8 százalékos inflációval és 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt, de nem mindenki optimista. A közgazdászok szerint kisebb lesz a növekedés, és ennek elmaradása már önmagában növeli a költségvetéssel kapcsolatos problémákat, és gondot okozhat az alacsony benzinár is. Kevesebb jut társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, de megnyirbálták az egyéb szociális támogatásokat is – írja az Origo.

   A 2015-ös költségvetés bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873 millió forintban, a kiadásit 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament, miután a képviselők hétfőn elfogadták a jövő évi büdzsét.
 
Az ÁSZ-nak tetszett
 
  Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az elmúlt négy év legjobb költségvetés-tervezeteként jellemezte a 2015-öst. Korábban a kabinet a banki elszámoltatás büdzséjének nevezte a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot.
 
  Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint is megalapozott a jövő évi büdzsé. A kormány eredeti javaslatában 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számolt, a hiányt pedig a GDP 2,4 százalékára becsülte.
 
Veszélyek
 
   Szemben a kormánnyal, Chikán Attila már nem ilyen optimista. A közgazdász a P+ Tv Beszélgetés+ című műsorában elmondta, hogy a költségvetés nagyon sok veszélyt hordoz a következő évre vonatkozóan. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint általános az egyetértés a közgazdászok körében, hogy kisebb lesz a növekedés, csak az a kérdés, mennyivel. Úgy látja, a kormány által tervezett 2,5 százalékos növekedés nagyon optimista, ennek elmaradása már önmagában növeli a költségvetéssel kapcsolatos problémákat.
 
Vannak még kérdőjelek
 
  Amellett, hogy a kormány egyelőre nem árulta el, hogy mit fog értékesíteni 169 milliárd forintért, vannak még kérdőjelek a jövő évi büdzsével kapcsolatban. Az NGM egy képviselői írásbeli kérdésre adott válaszából annyi azért kiderült, hogy nem pénzügyi eszközök értékesítésével számolnak. Mindenesetre 169 milliárd forintnak össze kell jönnie állami vagyon értékesítéséből, illetve hasznosításából származó bevételből.
 
  A költségvetésen is komoly lyukat üthet az alacsony benzinár: ugyanis arra aligha számíthatott a kormány, hogy 70 dollár alá csökken a Brent olaj hordónkénti ára. (A dollár árfolyama mellett lényegében ez határozza meg a hazai benzin kiskereskedelmi árát.) A szeptember óta látható áresés havonta 6-7,5 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a büdzsében, ha a 2013-as 2,77 milliárd liter üzemanyag-forgalommal számolunk.
 
Sportra többet költünk
 
  
   A jövő évi költségvetés egyik nagy nyertese a sport, hiszen arányaiban nézve a „sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások” jogcím kapja az egyik legnagyobb többletforrást: 2013-ban még csak 45 milliárd jutott sportra, jövőre már 116 milliárdot költünk erre – ez az idei előirányzatnál is 24 milliárddal több.
 
  Néhány milliárddal kevesebb jut társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra: munkanélküli-ellátásra 6 milliárddal kevesebbet, 50 milliárdot költünk 2015-ben, de kevesebb jut családi pótlékokra és gyermekeknek járó juttatásokra is (530 helyett 512 milliárd forint), de megnyirbálták az egyéb szociális támogatásokat is (400 helyett 328 milliárd forint).A költségvetés legnagyobb kiadási tétele továbbra is a nyugdíjellátás, amelyre összesen 3010 milliárd jut jövőre – 62 milliárddal több, mint az idén.
 
Áfa, szja, társasági adó
 
 A bevételi oldalon a legnagyobb tétel a fogyasztáshoz kapcsolt adók között található áfa, amelyből 3172 milliárd forintot vár a kormány – ez 158 milliárddal több, mint az idei előirányzat. Társasági adóból 17 milliárddal kevesebbet, 341 milliárd forintot várnak, míg a személyi jövedelemadónál 85 milliárddal többel, 1635 milliárd forinttal számolnak 2015-ben.
 
   A jövő évi változások egy része a már elfogadott adótörvényekből is fakad, így például a pénzügyi tranzakciós illetékből 56 milliárd forinttal kevesebbre, 206 milliárd forintra számítanak jövőre. Egészségügyi hozzájárulásból 36 milliárd forinttal lehet kevesebb a bevétel (162 milliárd forint), mint 2014-ben.
 
Mi lesz az útdíjakkal?
 
   Sok mindent boríthat még az úthasználati díjak esetleges módosítása, azaz a megyei matricák bevezetése. Az eredeti tervek szerint ugyanis 20 milliárd forinttal kevesebb – 149 milliárd forint – folyt volna be az útdíjakból, de az elmúlt napokban bedobták a „fizetős M0-s” ötletét. A megyei matricák bevezetésével ugyanakkor sokan tényleg jól járhatnak, ez viszont csökkenti a költségvetés bevételeit. Erről bővebben itt olvashat. 

Forrás: Origo