Tragédia-e a kivándorlás?

Migráció mindig volt valamekkora mértékben. Jelenleg 225-230 millióra becsüli az ENSZ a szülőhelyüktől épp távol élők számát és 500 ezerre a külföldön élő magyarokét – hallottuk az Uránia Filmszínház „A migráció kora?”-pódiumbeszélgetésén.
 
  Mindenesetre tény: a migráció jelensége gyakorlatilag egyidős az emberiség történelmével - tehát korántsem pusztán egy adott történelmi, gazdasági válsághelyzetre adott, időszakos reakcióról van szó a ki, -és bevándorlók részéről. „Maga a jelenség mindig megvolt kisebb-nagyobb mértékben: csak gyakran épp a médiával, a hírek gyors áramlásával és a közvetítettség mértékével nagyítódik fel a jelentősége és kerül a téma kicsit más dimenzióba”- mondta el Dávid Mónika irodalomtörténész. Ugyanakkor az is biztos, hogy a vészterhesebb történelmi korszakok - így a háborúk, a forradalmak, a nem várt politikai fordulatok, illetve a globális és regionális válságok, a gazdasági nehézségek - katalizálják ezt a folyamatot és szaporítják a migránsok-emigránsok számát.

A századfordulós amerikai kivándorlók egy része visszatért

   Ám a témát évtizedek óta átható pontatlanságok, félinformációk sem mindig
teszik könnyűvé az áttekinthetőséget” – mondta Pálvölgyi Balázs migrációkutató történész.”Itt van mindjárt a XIX-XX. század fordulója táján bekövetkezett, tömeges kivándorlási hullám az USA-ba. „Az az időszak máig úgy él a köztudatban, hogy százezrek-milliók csomagoltak össze, kerekedtek fel, hagyták végleg maguk mögött Magyarországot és soha többé nem tértek vissza. Ám nem igaz, hogy az akkor a becslések szerint akár 1,5-2 milliós tömeg tagjai kivétel nélkül, örökre távoztak volna az országból az USA-ba. Egyrészt rengetegen mentek Kanadába is.



  Másrészt -éppúgy, mint a napjainkban is jellemző külföldi munkavállaláskor szokás - tömegesen mentek ki rövidebb, néhány éves időtartamokra világot látni. Például anyagilag felerősödni, pénzügyileg az otthon maradottakat támogatni, vállalkozási ötletekre -és a kivitelezésükhöz szükséges gépekre - például gőzgépre is - gyűjteni. Emellett azt is kevéssé ismert, hogy jóval később, az 56'-os forradalom miatt Ausztria, illetve a volt Jugoszlávia felé emigrálók közül később mintegy 11 ezren vándoroltak vissza az országba”-jegyezte meg Pálvölgyi Balázs.

Félmillió magyar költözött külföldre

  De mi a helyzet napjainkban?-merül fel ezek után jogosan a kérdés. Nos, az ENSZ népesedéskutatási statisztikája 2010-ben világszerte 214 millió embert tartott nyilván az épp a születési helyéhez képest más földrajzi területen élők között. Az elmúlt 4 évben viszont szépen gyarapodott a számuk: 2014-ben már 225-230 millióra becsülték a számukat. Mindemellett az egy adott térségen belüli népességmozgás mértéke sem alábecsülhető: Indiában és Kínában például 2-300 millióra becsülik a saját térségen belüli népességmozgásokat is.

   Az ENSZ összesítése jelenleg 500 ezerre becsüli a külföldön élő magyarok számát.(Ebbe a statisztikába az 50-60 éve külföldön élők is beleszámítanak.) Pontos adatot mondani ugyanakkor lehetetlen, hiszen minden statisztika torzít. „A kutatásoknál többek közt a társadalombiztosítást, ha van, az útlevelet, de az aktuális élethelyzetet is alapul kell venni. Számos külföldön dolgozó magyar ugyanakkor nem szívesen szolgáltat adatot hivatalos felméréshez. Az egyéb, online kérdőívek esetén már más a helyzet. Amikor például a Londonban és az USA-ban munkát vállalók életét bemutató Menjek/Maradjak? filmes projekthez kerestük épp a főszereplőket, áradatként zúdultak ránk a jelentkezések. 5 ezer érkezett. Ebből jó 3 ezer már a felhívás közzététele utáni 3 órában, amin még mi is meglepődtünk. A téma tehát forró és aktuálisabb, mint valaha. A másik: úgy vettem észre, hogy Magyarországon kicsit hajlamosak dramatizálni a külföldi munkavégzést.

Fülöp-szigetek: természetes folyamatnak tartják

  Noha máshol régóta a mindennapok bevett gyakorlata. A Fülöp-szigeteken már létezik az „Év Vendégmunkása-díj” is „-számolt be tapasztalatairól Kovács András kisebbségkutató, az MTA munkatársa. Ráadásul már a középiskolásokat is élénken foglalkoztatja a külföldi munkavállalás lehetősége, illetve a „menjek/maradjak?” dilemmája. „

  Épp egy-két hete tettem fel középiskolásainknak a kérdést a filmklubban, hogy hányuknak van már külföldön dolgozó ismerőse és hogy melyikük terveiben szerepel hasonló a közeljövőben? Válaszul gyakorlatilag minden második kéz a levegőbe emelkedett”-mondta el Farkas Edit, a Petőfi Sándor Gimnázium filmklubvezető irodalomtanára.
 
Forrás: karrier-tanacsok.monster.hu