A rehabilitációs foglalkoztatás segítése

Egyre több munkáltató számára lehet vonzó lehetőség megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatni. A munkajog.hu cikkében bemutatják, a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiacra való be-, illetve visszajuttatását, valamint a munkahelyek megtartását milyen jogszabályok segítik elő.

  A megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációja elsődlegesen a munkaadók közreműködésével a foglalkoztatáson keresztül valósul meg.
 
   A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Ez nevezi a 2011. évi CXCI. törvény kötelező foglalkoztatási szintnek. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében szektor semleges kötelezettségről beszélhetünk. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2015. évben is 964 500 F/év.
 
   Látható a hozzájárulás mértékéből, hogy a munkáltatóknak meg kell  vizsgálniuk, hogy a fix költség kiváltására milyen támogatási formák léteznek, amellyel kedvezményeket tudnának érvényesíteni.
 
   Ehhez azonban figyelemmel kell lenni a korlátozó rendelkezésekre is˙(amely be nem tartása az ellátás szüneteltetésének fennállását idézheti elő), melyet a keresőtevékenység esetén figyelembe kell venni a megváltozott munkaképességű személynek az alábbi esetekben:
- rehabilitációs ellátás {heti 20 óránál többet nem lehet},
- rokkantsági ellátás {jövedelem maximum: a 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 %-át[2]} és
- rehabilitációs járadék {jövedelem havi átlaga nem lehet több a rehabilitációs járadék összegének kétszeresénél, továbbá a minimálbérnél - 3 egymást követő hónapra vonatkozóan a járadék összege 50 %-kal csökken – 6 egymást követő hónapra vonatkozóan a járadék megszüntetésre kerül.[3]
 
   Figyelem! Rokkantsági ellátásban részesülő nem vehető álláskeresőként nyilvántartásba, így a munkaadó ezután nem vehet igénybe támogatást.
 
1./ A rehabilitációs kártya a megváltozott munkaképességű  személyek foglalkoztatásának új eszköze.
 
   Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek kérelmére[4] a 2011. évi CXCI. törvény alapján a rehabilitációs hatóság[5]által végzett komplex minősítés szerint:
foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel.
 
   A munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe annak a megváltozott munkaképességű személynek az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel, az ezt terhelő számított adóból, aki érvényes rehabilitációs kártyával rendelkezik. A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének, azaz 210 000 Ft – 27 százaléka.
 
   A rehabilitációs kártya alapján adókedvezményre, egy megváltozott munkaképességű személy után, egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
 
2./ Egyes támogatások, kedvezmények
 
   A) Foglalkoztatást bővítő bértámogatás[6] a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból
 
   A munkaadó részére megváltozott munkaképességű álláskereső személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 60 %-ának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egy évig, a legalább 24 hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb 2 évi időtartamra, ha a munkaadó és a munkavállaló a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.
 
  B/ A megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásának költségvetési támogatása[7] - Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal támop 1.1.1. – kizárólag akkreditált munkáltató részére
 
Célcsoport:
külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személy
az az álláskereső, akinek
a munkaképesség-csökkentése 50-66 százalékos mértékű, illetőleg
az egészségkárosodása 40-49 százalékos mértékű, vagy
az egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatása rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.
 
   A projekt támogatási szakasza 2015. július 31-ig tart. A projektben a munkaerőpiac bármelyik foglalkoztatója részt vehet, bérköltség támogatást igényelve. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatónak a projekt 100 százalékos támogatást nyújt. A munkabér mértékét a foglalkoztatás 4, 6 vagy 8 órás időtartamra határozza meg, havi 100, 150, illetve 200 000 Ft-os maximális értékben. A Kormányrendelet nem zárja ki a Munka Törvényvénykönyvének rendelkezését sem, miszerint délutáni munkarend szerint is lehet foglalkoztatni, mert a feltétel, hogy a munkaidő elérje a minimum napi 4 órát. Ez utóbbinál megjegyzendő, hogy munkaidőkeret alkalmazására is van lehetőség.
 
3./ Munkaerőigény bejelentése[8][9]
 
   Akkreditációs feltételeket a Kormányrendelet részletesen szabályozza, mely alapján a munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány[10] akkor adható ki, ha a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak havi létszáma a 30 főt eléri, vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25 százalékot meghaladja, azaz nem telephelyenként kell megfelelni, hanem az összes foglalkoztatási szintnek.
 
  A Kormányrendelet meghatározza, hogy a munkáltatónak olyan rehabilitációs foglalkoztatást kell biztosítani, amelyet létesítő okiratban rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik (rögzíteni a rehabilitációs foglalkoztatást!). Egyéni vállalkozó munkáltatónál szakmai program készítése indokolt.
 
4./Adóalap-kedvezmények
 
   Szja tv. és a Tao tv. alapján a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni vállalkozó ill. a társasági adóalanya gazdálkodó szervezet tevékenységből származó eredményét csökkentheti, ha legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A csökkentés mértéke a feltételeknek megfelelő munkavállalók statisztikai állományi létszáma alapján fejenként és havonta a munkavállalóknak kifizetett munkabér, de legfeljebb a mindenkori minimálbér összege.
 
[1] 2011. évi CXCI. tv. 22. §  [Mmtv.] napi 4 órás munkaviszonyos foglalkoztatás mellett!
[2] vállalkozás esetén a garantált bérminimum 150 %-át
[3] előző cikk: Megváltozott munkaképességű személyek munkavállalása 2015-ben
[4] 33/2012. NGM rendelet – Pftv. vhr.
[5][5] 327/2011. Kormányrendelet
[6] 6/1996 MüM rendelet
[7] 327/2011. Kormányrendelet
[8] Flt. 8. § (6) bek.
[9] Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)
[10] 340/2014. Korm. rendelet
 
Forrás: munkajog.hu