Tanévzárás sok bizonytalansággal

Újból tárgyalóasztalhoz ült az oktatási kormányzat és a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, a megbeszélést követően pedig egy közös megállapodást is aláírtak, melyben egyebek mellett rögzítették, hogy a kormány a nevelő-oktató munkát segítő iskolai dolgozóknak béren felüli juttatást biztosít, valamint fölülvizsgálják a tanárok túlóráztatását is. Az érdekvédők szerint azonban még mindig maradtak nyitott kérdések – írja a Népszava.

  A közoktatás átszabásának egyik legnagyobb fehér foltja jelenleg a szakképzési rendszer átalakítása: a kormány tervei szerint július 1-jétől a szakképzés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) irányítása alá kerül. Az NGM-hez költöztetett intézmények között legalább 80 olyan iskola is van, ahol szakképzés és gimnáziumi oktatás egyaránt folyik, a fenntartóváltással azonban félő, hogy az utóbbi megszűnik.
 
  Bár a kormányzat tagadja, hogy a „profiltisztítás” egyet jelentene a gimnáziumi képzés megszüntetésével, a köznevelési törvény módosító javaslatából mégis az olvasható ki, hogy az NGM-hez kerülő vegyes profilú intézményeknél a gimnáziumi oktatást csak „kifutó jelleggel” lehet folytatni.
 
  „Ebben az évben egyetlen gimnáziumot sem szüntetnek meg, ám ezen a területen még mindig nagy a bizonytalanság” - mondta tegnapi „tanévzáró” sajtótájékoztatóján Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke rámutatott: az NGM nem úgy fogja működtetni az iskolákat, mint a Klik, a túlközpontosított irányítás helyett szakképzési centrumokat fognak létrehozni a megyékben és a fővárosban.
 
  Bár a három tanári érdekvédő szervezetet - a PSZ-t, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezetét (MKSZSZ), valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezetét - tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága és az oktatási kormányzat közötti hétfői tárgyaláson a szakképzés átalakítása is szóba került, a szakszervezetek és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által aláírt megállapodásban erről nincs szó.
 
  „A szakképzésre nem volt nagy ráhatásunk, mondhatjuk, hogy a megkérdezésünk nélkül alakul valami, aminek csak a körvonalait látjuk” - fogalmazott Tóth József. A MKSZSZ elnöke hangsúlyozta: az átalakításokkal egy tanműhely-kiüresítési hullám kezdődik, sok szakképző iskola - egyébként jól felszerelt - tanműhelyeiben nem maradhat ott a diák, a duális képzés miatt ki kell majd őket szervezni. „A gyors intézkedéseknek köszönhetően így 4-5 szakoktatónak már szeptemberre nem lesz állása, az új rendszer nem engedi a visszaáramlást, a műhelyek üresen maradnak” - mondta.
 
  „A szakképzési rendszer átalakítása további munkaerő gazdálkodási kérdéseket is felvet” - tette hozzá Galló Istvánné. Szerinte a gimnáziumi oktatás fokozatos leépítésével évente 300-400 tanár állása kerül veszélybe. Mivel a gimnáziumokat felmenő rendszerben szüntetnék meg, a PSZ elnöke szerint a folyamat akár 3-4 évig is eltarthat. Nem javít a helyzeten a megosztott költségvetés sem: a 2016-os költségvetésben nincs külön forrás megjelölve az NGM-hez átkerült intézmények működtetésére.
 
 A kormány ezt úgy szeretné megoldani, hogy a Kliknek szánt pénzt osztanák ketté - miközben az még az állami iskolafenntartónak sem elég. „A pénzhiány rányomta a bélyegét a Klik működésére, az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy még alapfeladataikat sem tudták végrehajtani” - mondta Galló Istvánné, felidézve: gyakran előfordult, hogy a Klik hónapokig nem tudta kifizetni az óraadó pedagógusok bérét. „A Klik eleget tudna tenni kötelezettségeinek, ha megfelelően finanszíroznák. De nem finanszírozzák, így mindenki továbbra is csak a hiánnyal fog küszködni”.
 
  Az állami intézményfenntartó közben a tanárokon igyekszik spórolni egy kicsit azzal, hogy az intézményekben nem töltik fel az üres álláshelyeket. A munkaerőhiányt belső helyettesítéssel igyekeznek pótolni, azért túlóradíjat sem kell fizetni. Jogos tehát a pedagógusok panasza, mert a helyettesítések miatt heti 32 órát is tanítaniuk kell, ám a szakszervezetek szerint ez ügyben a tanárokra nézve pozitív irányú elmozdulás zajlik.
 
  A hétfői tárgyaláson az Emmi képviseletében Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár és Hanesz József, a Klik elnöke ígéretet tett arra, hogy áttekintik a tanárok intézményi benntartózkodásának szabályait, és intézkednek annak érdekében, hogy az üres álláshelyeket betöltsék.
 
  A szakszervezetek ugyancsak előrelépésként értékelték, hogy sikerült elérniük az Emminél azt is, hogy szeptembertől a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőknek béren kívüli juttatást biztosítsanak: ez nettó 50 ezer forintot jelent, amit 2015-ben két egyenlő részletben (szeptemberben és novemberben) folyósítanak. A megállapodás záradéka kitér arra, hogy a béren kívüli juttatásban az NGM-hez átkerülő intézmények dolgozói is részesülnek.
 
  „Ez talán egy picit kompenzálja, hogy ezek a kollégák már évek óta nem kaptak béremelést” - mondta a PSZ elnöke. A jövő évi költségvetésből pedig kiderült, hogy ez 2016-ban is el fog maradni. Még egy kis üröm az örömben, hogy a megígért béren kívüli juttatás sem jár minden nevelő-oktatói munkát segítő iskolai dolgozónak, csak azoknak, akik a Klik (vagy az NGM) alkalmazásában állnak.
 
  „A megállapodás sajnos nem vonatkozik az óvodákra, illetve azokra, akik az önkormányzatok alkalmazottaiként dolgoznak az iskolákban” - jelezte Galló Istvánné. A PSZ ugyanakkor mindent megtett, hogy az önkormányzati-iskolai dolgozók is kapjanak egy kis bérkiegészítést, Pintér Sándor belügyminisztertől is kértek segítséget, aki viszont elutasította őket.
 
  „Mondhatni végső kétségbeesésünkben fordultunk nyílt levélben a polgármesterekhez, önkormányzati képviselőkhöz, hogy ha eddig nem történt meg, biztosítsanak többletdíjazást azon dolgozóik részére, akik közreműködnek a településen működő óvodák, iskolák feladatainak végrehajtásában” - mondta a PSZ elnöke, aki szerint a kormány továbbra is teljesen figyelmen kívül hagyja a nem pedagógus végzettségű iskolai dolgozókat, miközben nélkülük nem működhet hatékonyan a közoktatás rendszere.

A szegregált egyházi iskola a menő
 
  Egyházi körökben legalábbis - talán épp a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyén fölbuzdulva - így gondolhatják, a Népszabadság információi szerint a Hajdú-Bihar megyei Komádiban ugyanis most a református egyház szeretne - a helyi kormánypárti vezetéssel együttműködve - az állami mellett egy újabb iskolát létrehozni, ahova a nem cigány gyerekek járhatnak majd. A településen régóta tartó folyamat, hogy a jobb helyzetű szülők a szomszédos település iskolájába járatják gyerekeiket, a helyi iskolában pedig egyre magasabb a roma gyerekek aránya.
 
  A lap szerint az új iskola nyitása ellen felszólaltak az Emmi és a Klik illetékesei is, sikertelenül, hiszen ha az egyház kap egy épületet, ahol szabad vallásgyakorlásra hivatkozva nem cigány gyerekeket oktatnak, ott a minisztérium sem tehet sokat. Nem messze Komáditól, Biharkeresztesen is hasonló történt, ott szintén az egyházi iskola tette szegregált iskolává az állami intézményt.

Forrás: Népszava