Népszavazást és tiltakozást is szerveznek az döntést ellenzők
Vasárnapi vásárstop jövőre
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. december 17. szerda, 10:27
Közzétéve: 2014. december 17. szerda, 10:27
Elfogadta tegnap az országgyűlés a jövő év március 15-étől a vasárnapi zárva tartást elrendelő törvényt. A kormánypártból ketten tartózkodtak a szavazáskor, ami azért érdemel említést, mert állítólag Orbán Viktor erőltette át a Fidesz frakción a vasárnapi zárva tartást. Népszavazást és tiltakozást is szerveznek az döntést ellenzők – írja a Népszava.
Két fideszes képviselő, Bencsik János és Kovács Sándor Szabolcs is tartózkodott a szavazáskor a vasárnapi zárva tartás elfogadásakor tegnap az országgyűlésben. A szemben állás figyelemre méltó, mert kiszivárogtatások szerint maga Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök erőltette át a jogszabályt a frakción. Korábban egyébként Kósa Lajos, Balla György fideszes képviselő is ellenezte a bezárás ötletét, Varga Mihály gazdasági miniszter pedig a HírTV-ben nem is oly rég úgy fogalmazott, hogy „nem bölcs gondolat” a bezárás.
Demján Sándor nagyvállalkozó szerint a vasárnapi zárva tartásnak nem a CBA, vagy a COOP kiskereskedelmi láncok sok kis tulajdonosa lesz a nyertese, hanem legföljebb néhány személy. Elképzelhetőnek tartotta egy döntő súllyal rendelkező magyar hipermarket lánc létrejöttét, amely majd diktálja az árakat.
Dávid Ferenc, a VOSz főtitkára a Népszavának elmondta, most a szövetség támogató nyilatkozatokat vár a civil szervezetektől, országos és ágazati munkaadói, és ha lehet, szakszervezetektől, hogy hajlandók-e csatlakozni a korábban már kilátásba helyezett népszavazási kezdeményezéshez. Sokat tehetnek az akció érdekében a nagy láncok is, amelyek a korábbi terhek és döntések mellé most „hetedik csapásként” megkapták a vasárnapi zárva tartást is - vélte a szövetség főtitkára.
Ha nem jön létre egy megfelelően széles alapokon nyugvó koalíció az érintette cégekkel, civilekkel, érdek és szakmai szervezetekkel, akkor a VOSZ nem tudja egyedül vállalni egy népszavazási kezdeményezés összes terhét. Háttértárgyalások már eddig is voltak és sok szervezet jelezte támogatását, de mostantól, a jogszabály elfogadásától már konkrét nyilatkozatokra van szükség, hogy ki, mit képes vállalni emberben, technikában és anyagiakban - hangsúlyozta Dávid Ferenc.
A VOSZ főtitkára egyébként ízléstelennek nevezte, hogy éppen március 15-én, a nemzeti ünnepen lép hatályba a vasárnapi zárva tartás szabálya, akár csak a Paks II. első részletének fizetési kötelezettsége.
A Népszava kérdésére Dávid nem zárta ki azt sem, hogy akár a szövetség, akár valamelyik kereskedelmi lánc nemzetközi jogi fórumokhoz fordul a versenyjog megsértésére hivatkozva. Politikai pártokkal viszont nem kíván a VOSZ a népszavazás ügyében együttműködni.
Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára személyes véleményeként lapunknak elmondta, gazdasági szempontból, figyelembe véve a zárva tartás melletti érveket is, hibás döntés volt a törvény elfogadás. A szakember arra figyelmeztetett, a kereskedelmi fogalom egy része el fog veszni a rövidebb bevásárlási idő miatt. Emellett rontja az ország turistavonzó képességét, a határ menti térségekből pedig a magyar fogyasztók a szomszédos országokba mennek majd vasárnapi bevásárlásaikat intézni. A szakember 15-20 ezer munkahely megszűnésétől is tart. A kereskedelmen kívül rosszul jár az ipar is, mert kevesebb árura lesz szükség., de a költségvetés is kevesebb áfa bevétellel számolhat. Izgalmas kérdés, hogy amikor a vásárlók vasárnap szembesülnek majd a lehúzott redőnyökkel, akkor mit szólnak majd - jegyezte meg Vámos György.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) támogatta - volna- a vasárnapi zárva tartást, de mivel az „összecsúszott” a kereskedelmi láncok megbüntetésével, ezért a szakszervezet változtatott az álláspontján és már nem támogatja - nyilatkozta a Népszavának Sáling József a szakszervezet elnöke. A multiknál 60 ezer ember dolgozik, ezért a KASZ nem érthet egyet a cégek kiüldözésével az országból. A szakszervezet még értékeli a kialakult helyzetet, egyelőre nem csatlakozott még a VOSZ népszavazási kezdeményezéséhez.
Úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak előnye származik a vasárnapi kereskedelemből - idézte a Financial Times-ben megjelent Tesco anyacégének nyilatkozatát a Portfolio.hu. A brit lap szerint több magyar kormányzati politikus is elismerte, semmilyen gazdasági ésszerűség nem indokolta a vasárnapi zárva tartás bevezetését.
Új szabályok a kiskereskedelmeben
„Az üzletek nyitva tartásáról” szóló tervezetet már mint „A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról” szóló törvényt fogadták el tegnap a képviselők.
- A törvény március 15-én lép hatályba és a kiskereskedelmi tevékenységre érvényes.
- Vasárnap zárva kell tartaniuk a 200 négyzetmétert meghaladó árusítóterű boltoknak, kivéve, ha a boltot működtető cég legalább 1/5 tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosa vagy családtagja működteti aznap. Lesznek kivételek, például a nemzeti dohányboltok, gyógyszertárak, reptéri üzletek, piacok, benzinkutak stb.
- Hétköznapokon a legtöbb bolt reggel 6-tól este 22 óra között tarthat nyitva.
- Minden üzlet nyitva lehet az adventi vasárnapokon 6-22 óráig és még egy tetszőleges.
- December 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra között lehetnek nyitva a boltok.
- A pékségek kiskereskedelmi napokon 5 és 22 óra között lehetnek nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon pedig 5 és 12 óra között.
- A kormány rendeletben egyedi nyitva tartásokat engedélyezhet például idegenforgalmi és más területeken.
Dohányt akar a kormány
A dohányipari vállalatoknak 2015-ben új terhet, rendkívüli egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük - döntött az országgyűlés. A kormány ígérete szerint ez egyszeri teher és a magyarországi dohánygyártókat, valamint -kereskedőket sújtja. A fizetési kötelezettség alapja a vállalat 2014-es adóévben elért nettó árbevétele. A fizetendő hozzájárulás mértékét sávosan határozták meg: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék – de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.
Forrás: Népszava